Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - IV. Ősrégészeti és néprajzi vonatkozású magyar halászszerszámok

felel a 4^. ábra 2. számú ősréginek; a 6. számú Algyőről való kátakő megfelel a 4v ábra 3. számú ősréginek. Úgy találjuk, hogy a 4. számú ólomkarika, alapjában véve «orsókő» alakú, ormós mint a 45. ábra 5. számú ősrégi cjélakő; hogy a 44. ábra 8. számú turbukvas megfelel 34;. ábra 4.számú ősrégi iurbukkőnek; szóval,hogy a jellem nagyban és eges/ben ugyanaz a régieknél és a maiaknál. A tihanyi 8. számú iú\sér, mely a hálószárny felehosszának a jele, igaz, hogy elüt az ősrégi tújsérkövektől (4Ç. ábra 7. 8.), de ez nem lényeges, mert mind a két forma kirívó a többi kövek közül; s ez a döntő. A tihanyi téglából van kitördelve, az ősrégiek eredeti készítmények ; a mai haladást mutat, mert kevésbbé akadós, a mi a halászszerszámnál igen fontos. A 2. számú bodrogközi galacsér, mely egészben megfelel 34;. ábra 2. számú ősréginek. Az V számú Kenesséről vak') termés hálókő; a 7. számú tihanyi monykő egyszerűen kantáros tégla, holott az ősrégi 144. ábra 0. | eredeti készítmény, melynek mai analógiáját majd alább találjuk meg. A 10. számú a kihúzó kötél bötkéi mutatja, mely a kötél felehoszszát jelezi ; a 1 1. számú c\éla> mely ugyané kötél negyedhosszát jelezve, rendesen befűzött posztódarab ; az ősrégi c;élakő{^. ábra 5.) lyukasztásából indulva, mely kisebb hálók véknyabb húzózsinegének felel meg. ez is ily hosszúsági jel lehetett. Végre a 9. számú a magyar-velenczei lógós, voltaképen két para, mely a háló fölén mutatja a szárny felehoss/át. Rávetve szemünket a következő sorozatra (47. ábra) alig különböztethetünk az ősrégi és a mai között; már pedig e sorozatban csak a 10. számú hálókő ősi s az erdélyi Csáklya helyről való 1 HEREPEYféle gyűjtemény a nagyenyedi kollégiumban!. Ez a kő szakasztott mássá az ó-egyptominak és a többi őskövek közül azokénak, a melyek csepp formára koptak. A 8. patakból vak) kerekre kopott s kantáros kő a Latorczáról, a 7. szegedi bőneső; az 1. egy kiválóan szép, nagy hálás;kő, melyet Pinnyéd halászai akkor kötnek a hálóra, mikor nagy mélységben halásznak s arról van szó, hogy a háló föle is alámerüljön ; a 2. ismét Körös-Tarcsáról való, alul nyerges, hogy kantározható is legyen; a 3. Balaton-Füredről származó, rendes hálókő. Kiváló figyelmet érdemel egyfelől a 4. és 9., másfelől az 5. kő. Az előbbiek Keszthelyről valók. A 4. hálókő, a 9, törökkő vagy