Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - I. A halászat őskora

vízszinén csapkodva, magára csalja a nemes halat; ennek és száz más rovarnak alakját az a halászember mesterségesen utánozza s e hazugságba rejti az aczélhorgot, mely finom, mint a gondolat, szúrós, mint a gúny szava; ezt a nagy csalást azután a vízre dobja, ügyesen utánozva még a mozgást is, a melyet az élő rovartól eltanult; — és a mikor az a sebes, nemes hal ezen a hazugságon rajta veszt, akkor kiragyog annak a hallgatag embernek a képe. Ez is vaskorszak.