Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

II. A magyar halászat szerszámjárása és a magyar halászélet - A magyar halászélet

Felség kegyelméhez, a legjobb érvelés súlyban — s így hatásban is — meg sem közelítette azoknak a szép vizáknak súlyát és hatását, a melyek az alázatos felterjesztések mellett felvándoroltak, anélkül, hogy mint mellékletek az instáncziák dorsumára följegyeztettek volna. Az 1051 -ki esztendőről fel van jegyezve, hogy 111-dik Henrik hadaival beütött az országba ; de megszorul s így a támadó az. a ki Győrön alul megalkuszik sorsával, békét kér 1-ső András magyar királytól. A magyar király ráhajlik a kérésre s a véginségre jutott német tábort ötven óriási vizával rántja ki a bajból. A halak e tömege komáromi volt. Nagyságukat elgondolhatjuk. A XNI-dik századból föl van jegyezve, hogy Komárom vár|obbágyai hallal, kiváltképen vizával rótták le adójukat. Ebben a században kelt (1268) IV-dik Béla király megerősítő levele, mely szerint a komáromi várispánnak — Nagy Megvernél — I (> vejszéje volt.* A XV-dik századból 114721 fennmaradt az adat. hogy Hollói Mátyás király Guta mellett halastavat tartott. Ez azonban haltartó is lehetett. I. Miksa történetírója, Suntheim László a XVl-dik században (1500 körül), Komáromról írva, csodálkozik a hal bőségén, főképen a viza és tok sokaságán s följegyzi, hogv egyszerre száznál is több kerül a szárazra. Az 1518-diki magyar országgyűlés XlV-ik törvényczikke arról rendelkezik, hogy Komárom — s rajta kívül Munkács és Tata — vizával és tokkal lássa el a király konyháját. Ebben a században 1XVI1, mondhatni, seregesen járt a viza Bécs felé s meglátszik, hogy a «császár komáromi udvarbirai» gondoskodtak az elszállításról, a mint erről a következő okirat tanúskodik. «En, ki vagyok Németh János, római Császár Eö Felsége udvarbirája Komáromban, vallom ezen levelem által, hogv én az naszvádi siegjéről harmadrésze, az Eö Felsége parancsolatjára Usály Péter uramtúl három Vizát vettem el, kit én Eö Felsége konyhaszükségere Bécsbe küldöttem. Annak vak) bizonvságáért adom Usály Péter * Ezt PESTI FRIGYES mind halastónak gondolta. L. «Szazadok» I. p. 72. 1867: I. első rész «Okiratos történet » is.