Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

II. A magyar halászat szerszámjárása és a magyar halászélet - A magyar halászélet

Belseje: pattantó, bél, gyomor, ikra, tej, velő, epe, máj, szív, háj, oldalbercz, szálka, keserűfog. A ragadozóknál: nyelv. fog. A halnak van : járása, szűkéje, ívása. Kiáltás : hú ! Jelentős madarak : csiviszvisz, kárókatona. Miveletek: teríteni ínem kérdik: hol halásznak? hanem: hol terítenek? t. i. a hálót; ott a csárda is); tanyát vetni, tanyát húzni, letartás, beövedzni, kiövedzni, megrakni (a bárkán, bekeríteni, kinyújtani (az alattságoti, letenni az őrfát ijogszerzési, kikötni, húzni = övedzni, csiválni — félkézzel övedzni, buttyogatni. E sorozatokból kiviláglik, hogv a komáromi halászok — beleértve a tanyaneveket — nem kevesebb mint háromszáznyolczvannégy mesterszóval élnek még ma is, a midőn ősi mesterségök nagy hanyatlásban van s így egyedül mesterszavak tekintetében messze túltesznek az Északi-tenger szánalomraméltó halásznépén. Nagyon beható kutatás, főkép a bokrokkal való tanyázás. kihozhatná az ötszáz mesterszót is. Kiváló becsületére válik a komáromi halásznak, hogy a németnek, a tótnak derekasan ellentállott s azt a kevés szót, a melvet ezektől átvett, istenigazában át meg át magyarosította. Lássuk a német elemeket. A Hopszergeszt tanyáról már megemlékeztünk. A halnevek között német eredetű a kophal = Koppe, Groppe ; a bökle = Ukelei; a serinez = Schrätzer. A mesterszavak között: stángli = Stangel ; pánt = Band; spél Speidl ; isiik v. islég = Schlinge; lajfánt = Leinfaden; réfólom Reffeln. Nyilván tót elem ez: gócz = Kolec; harcsa = Hrca; márna = Mrena; paduez = Podustva; pisztráng = Pstruh ; laptáros = Lapaty = fogni. A sőreg. németül: Schirgl; a süllő, németül : Schiel; a kárász, németül: Karausche, latinul: Carassius, t<>tul : Karasik; a esik, tótul: Cjk, a köcsöge, tótul: Kaciga; ezek tüzetes nyelvészeti kutatást követelnek; előttem azonban úgy áll a dolog, hogy a sőreget és süllőt eredeti magyarnak fogadom el s azt hiszem, hogy a beszármazott német halász, vette át a magyartól.