Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

II. A magyar halászat szerszámjárása és a magyar halászélet - I. Hígvizen való halászat

oldalon álló révész kunyhójának egyik kiálló szarufáján ugyanez a háló szúrta a szememet s kérdésemre azt felelte a magyar révész, hogy ez a • biUeghálói. Evvel azután meg van fejtve úgy a komáromi, mint a Tisza és Körös menti név s kiviláglik az is, hogy ennél a hálónál sem tagadja meg magát a magyar halászember eszejárása : nevét az alkalmazás módja révén eszelte ki, mert a hálót valóban billegeti Az egész háló }—4 méter hosszú; orra egészen hegyes, farán i.; — 2 méter széles. Van három kávája (K, K\, mely a tökébe (T) « szarkaláb formára » van beleillesztve, úgy, hogy a háló hegyesen kanál-alakú. A tőke neve viliik- vagy billegtőke ; a fogóvégén derékszögű mankóval van ellátva. 190. ibra. Viliing- vagy billeghiló. A midőn a halász a billeghálóval a vízre kiszáll, a tőke (Tj tájára egy lazán álló kötélhurkot vet s ezt a ladik csökjébe, vagy czibakjába vagy csőszszögébe — egy kurta, erős faszegbe, mely belül, a ladik pereméhez közel van beverve — beakasztja s igy a hálót könnyen alámerítheti — felemelheti, szóval billegtetheti. Könnyen átláthatjuk, hogy ez a háló igen kitűnő azokra a halakra, a melyek a víz felső rétegeiben szeretnek tartózkodni, valamint azokra is, melyek koronként a víz színét megközelítgetik. hogy ott « pipáljanak'), az az élővizet kapjanak. A Duna mentén a billeghálónak egy változata dívik, melynek hálósvége megtelel az imént leírt törzsökös alakénak, csakhogy kevésbbé hosszú, kevésbbé széles; de valamivel mélyebb; fogóvége azonban rudas s a rúd hossza } m. körül jár ( 191. ábra). Ez az aprószemű, rendszerint igen gondosan készített szerszám a