Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

II. A magyar halászat szerszámjárása és a magyar halászélet - I. Hígvizen való halászat

a háló derekában, hanem a laptáros vége felé szorul be végképen s így hozzák ki. Természetes, hogy úgyszólván a hány tanya, annyi változat. A hol igen széles a folyó, ott a hálóvetés egészen a vizén történik ; a laptáros ladikjában tartja a maga végét s csak a mikor a háló elfogyott, ereszti hosszúra a tartókötelet, kievez a partra s lassan húzvahaladva, a parthoz hozza a laptáros apacsot. A hajó azonképen hosszúra ereszti a kijáró kötelet s a kerítést csak akkor kezdi meg, a mikor a laptáros kihozta a maga végét. így meghalászszák a legszélesebb vizet is, mert a tartó és kijáró kötél sok száz méter hosszúságban van meg, halás^csattal pedig könnyen 1 toldható. Hogy már a halús^csatoi fölemlítettük, jó lesz megismerkedni vele ; különösen avval, a mely általánosan dívik i ;o. ábrái. A raj- \ jj zok között az i a legelterjedettebb, mert igen JUL könnyen vethető s a mikor összehúzódik, eg) ^UJ hajszálnyit sem enged többé: a másik 121 rit- /Ä\ kább s rendesen madzagok kötésénél hasz- \M \ nálatos; szintén nem enged. Mikor a háló egészen ki van húzva, a hal a bárkába el van rakva, akkor kezdődik a hálóiágyás, vagyis a hálónak a halászhajóra '>°- il,ra- w«MMnpi való visszaszedése, beadásra való elrendezése, a mi nagy, sok ügyességet megkívánó munka. E végre a paraszedő a paráspadra, az ínszedő, vagy incihú-ó az ólmospadra áll 114». ábra O, Pi, a két léhésszedő ellenben e két pad közé eső padkákra. Előbb beveszik a nyargaló apacsot, azután a para- és inszedők húzgálják fel a maguk részét, szépen egyenletesen s a pad hosszában 8-as alakra rakják; a léhésszedők húzgálják s ránczolják a hálót magát, mindig csapkodva vele a vizet, hogy a sarat lemossák róla, szedegetés közben kihúzgálják a beleakadt gazt, ágat s ha valahol kiszakadt, nagy hírtelenül ott van a lehessél meghányt hálókötőtű, a melylyel a kárt kifoltozzák. Így megyén az végig. Az alatt a laptáros rendbeszedi a köteleket ; úgy mondják, hogy karikába «összefeji ; »> mert serény kapkodása csakugyan a