Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

dunai halászaton ezer vizát is fognak.

1- A viza szerinte tizenkét lábnyinál is nagyobbra nő.

2

J Ezekből a képekből csak keveset von le az igazság, a mely a halak életviszonyaiból meríti Ítéletét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy OLÁH MIKLÓS a halak e nagy tömegeit ivás idején látta; erre mutat az áradás fölemlítése, s ekkor a szabad folyókban, egyes területeken valóban úgy van a dolog. Érdekes tudnunk, hogy MÁTYÁS király igen szerette az « aszalt » pisztrángot; megtudjuk pedig ezt KAZAY ALBERT leveléből, melyet testvérbátyjához, JÁNoshoz intézett s a melyben e halakat a király számára kéri : «Insuper etiam rogamus, quod querere faciatis pisztráng et eadem velitis assatas dirigere regi nostra, quia ipse multum diliget eas assatas.» E levél 1462-ben kelt.'] Ezek alkalmasint füstölt pisztrángok voltak. HYPOLIT. I. HERCULES ferrarai herczegnek a fia, kit MÁTYÁS király esztergomi érsekké tett, codexei szerint halasok voltak : Guta, Nándor és Nazwad. A vizák besózva is kerültek forgalomba s BEATRIX királyné egy izben 21 darabot 105 aranyon vett meg. Az érsekség jövedelme halakból 1488-ban 186 arany volt.

4J Ugyané codexek szerint az egri püspöknek következő halasai voltak : Tiszaszög, Tiszakürt, Tiszahalászi s az Egerben. Jelesen az első három helyen a Tisza partvizének mesterséges elrekesztése által készült halasok voltak, melyekben többnyire kecsegét tenyésztettek. A besózott halak hordója 15 —16 aranyon kelt. De 1502-ben már csak 49 arany, 1503-ban 90 arany, 1507-ben csak 15 arany folyt be halakért.s] A mohácsi vész után vége van a halászatra vonatkozó okiratok szakadatlan sorának, melyet itt nem is kimerítően ismertünk meg. A török uralom elgázolt mindent s a későbbi korban meghanyatlott a halászat iránti érzék; csak egyes pontokon villan fel még a régi hajlam. Ilyen villanás az a vonzó emlék, a mely NÁDASDY TAMÁS nádor1] Hungária. Cap. IV. V. BEI., Adparatus p. 6, 8. 2] BEI. M. Adparatus p. j] MAJI.ÁTH BÉLA eredeti okmányai közt. 4] Századok 1870. V. 286. Századok. 1870 VI. p. J64.