Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

előtt is nevezetes kereseti ág volt. Hozzá lehet tenni, hogy Szeged neve rokon a Szegjé-vel, t. i. czégével, mire fekvésénél fogva kiválóan alkalmas is. Lendületet vett a halászat Szegeden IV. BÉLA király adománya révén — 1247-ben —, a mikor Tápét és a CSUPOR család vártavát, azaz a városba beszögellő* holt Tiszát kapta; s innen származik az, hogy a XV. században LAJOS — a nagy — király idejében Szegednek 4000 halásza volt.

1

] Egyáltalában a halászság Szegednek mindenkor jelleget kölcsönözött ; így a hires pórlázadásban nem kevesebb mint 3000 szegedi halász volt részes ;

2

] sőt a xvi. században (1552-ben), a hanyatlás idején is még mindig 700 halász vett részt az úgynevezett « TÓTH MIHÁLY hadjáratában-). A halászatot megtörte a hal-adó, a melyet ZSIGMOND király 1397-ben követelt, mely a folyóban fogott halaknak egy harmadát, a mocsarakban fogottakéknak felét foglalta le a királyi kamarának. Azonkívül a szegedi hal, kivált a xvn. században — '657—59— 80 és 85-ből kamarai nyugtatványok szerint — mint királyi újévi ajándék is szerepelt. Nevezetes, hogy a ezeknek a szegedi halászok között semmi nyoma; a halászat szabad ipar volt. E kitérés után fölveszszük ismét az időrend fonalát. A sümegi conventnek 1437-ben kelt levele^ Bezeche vára körül a következő halasokat említi, melyek alkalmasint vejsze-halászatok voltak, mert túlnyomóan álló vizek s az egyiknél a vejsze felismerhető, u. m. Werecze wyze; a többi halas im ez: Elyesneteche — alkalmasint a szláv ne tece = nem folyik — Holth draua, Apathyneteche, Oetkoezneteche, Zigethneteche. ERZSÉBET királynénak 1438-ban kelt s a komáromiakhoz intézett levele

4J vizafogóról emlékezik M lacuna vulgo Zegge*. Ez ismét bizonyíték arra. hogy a vizát is czégével fogták. íj VAKGA i. h. helyesen jegyzi meg, hogy az az állítás, mely szerint Szegednek akkoron 40,000 halásza volt, túlzott és csak SZERDAHELYI tollhibájából ered. (Celebr. Hung. Urb. et Oppid. Chron). Annyi bizonyos, hogy minden adat és körülmény arra vall, hogy akkoron Szeged összes lakossága alig lehetett ennyi. De számos író beleszeretett e túlzásba s untig előáll vele. 2] ISTVÁNFKY. História etc. V. j] Cod. Dipl. X. 7. p. 88ç. 4] Cod. Dipl. X. i. p. 141.