Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

A tveyzheU kapcsolatba van hozva a *z£ge»-vè\, a «clausuni, captura, lacuna, laqueus» viszonya a «;^j*^»-hez és «;ege»-hez szintén ingadozik. Komolyan számbajövő szótárainkban nem szólhatunk ingadozásról, csupán zavarról. A letárgyalt mesterszavakban a főtörekvés az volt, hogy az okiratokban előforduló mesterszavak kellő alapot nyerjenek: de egyedül a *czége* szónál tárgyaltatott a szótárak része is; most tehát helyén lesz a szótárakban foglalt többi halászmesterszót, annyival is inkább tisztába hozni, mert a történetírók fordításaiknál nem a még elő anyagra, hanem kizárólagosan a szótárakra támaszkodnak. MOLNÁR ALBERT szótárában a következőket találjuk : Grálom, Verriculum, Sagena. Zuggarn, Fischergarn-netz. Ez egészen helyes ; a ma is élő kátás gyalom ; de a Sagena a mai öregháló, mely káta nélkül való; megfelel a német Segge-nek. Qralmosló, Piscina, Fischteich, Weiher. Ez is helyes, a gyalmot véve. Tanra, Locus piscaturae. Helyes. Varsa, Nassa, Sagena. Fischerreuse, Fischgarn, Netz. Itt a Sagena hibás, mert öreg hálót jelent; a németből csak a Fischerreuse helyes; latinul csak Ansa lehetne. VV'v;. Sagena, locus sagenarum, Netz, Fischgarn, Ort wo man die Garne aufhenckt. Ez teljesen hibás, mert nem lehet más mint Lacuna, Lache, Weiher, Tiefe. * Decipu/a, egérfogó, tőr, keleptze, Falle für Vögel. A magyarlatin részben Szegye alatt áll, avval a toldással «und für andere Thicre». Excipula, lesháló. haltőr. Auffang, Eimerlein. A lesháló és haltőr •gen általános kitételek s minden álló szerszámra alkalmazhatók, leginkább az ághegy-háló. Nassa, varsa, veiz, verse. Fischerreuse. Itt a vei; helytelen, mert nem azonos a varsával. -* Csupán Miskolczon, a Sajó-halászoknál, van egy hálóból kötött szerszám, mely a rendes magyar szárnyas varsának kibővítése s a melyet «Vész» szóval jelölnek ; de semmi kétség, hogy ez a «vész» a vejszével szinonim, mert a szerszám megközelíti a vejsze szerkezetét.