Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

I. Meteorológiai előismeretek

lehetőleg alacsonyan kell a földszín fölött elhelyeznünk és egészen nyilt helyen, hogy helyi légháborgásoktól ne szenvedjen. Védett helyeken és völgyekben ellenkezőleg mindig több esik, mert a szél által elragadt esőcseppek és hópelyhek ily pontokra hullanak alá. A közönséges légmérséklet mellett elpárolgó vízmennyiség meghatározása még kényesebb és a meglevő adatokra igen keveset építhetni, összehasonlításra pedig alig alkalmazhatók. így nem ritkán olvashatjuk, hogy hazánkban az elpárolgás nagyobb, mint a csapadékmennyiség és ebből sok mindenfélét akarnak következtetni. Azonban nem szabad figyelmen kivűl hagynunk, hogy valamely edényben az elpárolgás mindig tetemesebb, mint nyilt víztükrön, mert az edény falainak fölmelegedése is nagyban közreműködik. így Ruin et mérnök megfigyeléséből kitűnik, hogy egy 4 négyszögméter felületű medencében az 1851-diki május hónapban 0*088 milliméter párolgott el, míg egy 030 méternyi oldalú edényben 0*134 méter; a különbség tehát 0*046 méter. Az indiai angol mérnökök, hogy kitudják, a nagy öntöző víztartókból mennyi párolgott el és mennyi használtatott fel öntözésre: úszó elpárologtatót helyeztek a vízre; mikor is az edényben észlelhető vízmennyiség-csökkenést levonva a tó színének sülyedéséből, az öntözésre felhasznált vízmagasságot kapták. A vízmedencébe és az attól egy kilométerre a száraz földön elhelyezett elpárologtató között átlag oly viszony volt, mint 1:1*25. Azonban ezen viszony áprilisben 1*39 volt és fokozatosan lefogyott augusztusban l*17-re. Ugyanazon idő alatt a tó vízszíne 2*108 méterrel szállott alább, vagyis a két elpárologtató közti viszony abban a mértékben kevesbedett, amint a tó vize apadt; teljes apadásnál úgy állottak volna egymáshoz, mint 1 : l-hez, vagyis a vízmélységnek még ily nagy területnél is lényeges befolyása van az elpárolgás mérvére. Vallès szerint Közép-Európára az elpárolgás és csapadékmennyiség között a következő viszony áll fenn. Oly helyeken, hol a csapadék-magasság 0*5 egész 0*8 méter határok közt ingadozik — az elpárolgás és csapadék viszonya nagyobb az egységnél és 4 egész 2 közt ingadozik vagyis 4 egész 2-szer annyi párolog el, mint a mennyi eső vagy hó alakjában alá hullott. 0*80—10 egész 120 méternél ezen viszony közeledig az egységhez és 2 és 1 közt változhat és igen valószínűleg riO és 1*20 méter határnál válik az egységgel egyenlővé; ezen értéken felül és főleg oly vidékeken, hol a közép hőmérséklet alacsony, az elpárolgás kisebb a csapadék-magasságnál. Dijon vidéke e