Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

VII. A folyóvizek mozgásának törvényei

1-43-nak a táblázatban megfelel = 2,7580 057-nek 1,7579 vagyis A külömbség 1,0007, vagyis = 1-0007 és így s — 9137 méter. Második kérdésre. Ugyanazon a folyón 1.50 méter duzzasztást idéztek elő valamely ponton, kérdés: mi lesz a duzzasztás 9137 méter távolságban ? h

0 1 -50 I, '' 1-05 1-43 2-7586 ,,,„, sJ 9137 X 0-000115; 1 0007 ebből levonandó — = — . h 1*05 1-7579 a táblázatban ennek megfelel 0*57, mi szorozva 1-05-el a kérdés megfejtéséül 060-at ad. Harmadik kérdésre. Ugyanazon a folyón a vízszínét 0 60 méterrel akarjuk duzzasztani egy gát által, mely 9137 méterrel fok szik alább, kérdés mi legyen ott a duzzasztás magassága? * 0-60 T = FÖ5 = °'

i)7

^

79 ehhez hozzáadandó sJ _ 9137 X 0-000

115 . . . 1,0007, T ~~ 1 05 2,7586Ennek a táblázatban 1*43 felel meg, a mi 1*06 méterrel szorozva 1*50 métert ad a kérdés megfejtéséül. Ha a vízfolyás különböző hoszszaságú és» esésű részekből áll, az ismert rendezőből (ordináta) kell 25. ábra. kiindulnunk aiíár alulról, akár felülről és meghatároznunk a duzzasztást, mely a közvetlen alsóbb vagy felsőbb keresztszelvény változásánál beáll és így tovább, míg a meghatározandó duzzasztásra vagy távolságra nem jutunk.