Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

VII. A folyóvizek mozgásának törvényei

Mindazonáltal sikerült egyes egyszerűbb eseteket ezen képletek segélyével is megoldani; átveszszük röviden ezek közöl azokat, melyek kiváló gyakorlati értékkel birnak és a melyeket a tapasztalás is igazaknak talált. A változó mozgás képlete derékszögű csatornákra a következő : 1 — av

2 ds — dh -, cv> liol s a távolságot, // a mélységet jelöli, ds, dh tehát annak végtelen kis része, v a középsebesség, J az esés, c együttható Bazin képletéből, Il a középsugár, x együttható, melynek értéke nagyobb az egységnél és Bazin kísérletei szerint középszámban 108-nak vehető. Ezen képlet integrálva átmegy a következőbe: fh 1 — au

2 1 — a#

a J h

0 R R 1. A duzzasztás távolságának meghatározása. A helyett, hogy a fentebbi képletnek integrálásába bocsátkoznánk h

0 és // határok között hol, h

0 a duzzasztás magassága közvetlen a gát mögött, h pedig a duzzasztás nélküli vízfolyás középmélysége, melyet Ta dini képletéből számíthatunk ki — a következőleg járunk el: kiszámítjuk y értékét Ä

0-ra nézve és 10—10 centiméterrel kisebb magasságokra, illetve vízmélységekre. Ha ez megtörtént, akkor h — h = ff + ft X 0-10 2 *j — s

x = y

v -f- y

2 X O'IO 2 és így tovább, míg h értékéhez nem érünk. •

9

i — s

0 azt a távolságot adja meg, melynél a duzzasztás 10 centiméterrel már alacsonyabb, ha h

x = h

0 — O'IO; .s

2 — s, a távolságot az utóbbi és nem a kezdőponttól, ha h

2 = h

t — 0*10. Hogy az összes távolságot megkapjuk, melynél a duzzasztás már 0'20 méterrel alacsonyabb, a kettőt össze kell adnunk é. í. t. Nagy szélességű folyóknál a keresztszelvényterületét (T) egyenlőnek vehetjük a szélességgel (/) és középmélységgel (A); a nedvesített kerületet (;>) a szélességgel ; a középsugarat (Jt) a középmély«éggel; vagyis