Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

LÖVÉSZ-ÜNNEPÉLY

33 fsmert másodfél órányi munkába került számos hasztalan kisérlet után ismét mély vízbe jutni, ez pedig oly rendkívüli sebes volt, hogy már egy órányi munka által végkép kifárasztva éreztük magunkat. Kissé parthoz kötöttünk pihenésül : de alig lehettünk itt néhány perczig, midőn egy hatalmas nagy vontató-gőzös szokatlan sebességgel lefelé jővén, oly közel elhajtott mellettünk, hogy a habok nyomása több mint fél ölnyire felvetvén bennünket a köves meredek partra, fáradságba került hajónkat úgy megtartani, hogy sem össze ne zúzassék, sem a felcsapkodó habok által el ne öntessék. Soha sem láttam a Rajnán gőzöst ily kíméletlenül hajót veszedelembe hozni, és bizonyosan nem vett volt észre bennünket, mert minden gőzös vezetője 20 tallér büntetés mellett kötelezve van, ha hajóhoz közel jön, a gépet megállítani, mind addig, míg el nem haladott mellette, és tudván ezen rendszabályt, sőt eddig minden kíméletet és barátságot tapasztalva a gőzös-kapitányok részéről, nem is tettük magunkat ez esetben előlegesen védő helyzetbe, mit a Dunán soha el nem mulasztottunk, a hol tapasztalásból ösmertiik a minden ebbeli rend és felvigyázat, nem különben, mint jó akarat hiányát. Jöttek ezután a kösarkantyúk majdnem végtelen sorban, még pedig oly veszedelmesek és hatalmasok, hogy minduntalan kénytelenítve voltunk, egyik oldalról a másikra áttérni, a Rajna pedig több óra hosszant egyenes vonalban folyván, semmi lehetség sem volt rohanását kerülgetni, mert egyébkint minden kanyarulatnál a belső oldalhoz tartottuk magunkat, itt a part rendszerént lapos, a víz kevesebbé mély és kevesebbé sebes, az ár nagyja a túlsó meredek partra hajtatván át, és azonkívül a gőzösök és vontató hajók távolabb maradtak tőlünk. Worringen helységet kerestük északai állomásúl és már fáradtan, szóváltás nélkül, hajtogattuk estve felé evezőinket, a nap végtelen fáradalmai és a mind inkább szaporodó bajok által, megvallom, némileg leverve, míg fáradt karjaink már alig birtak a rohammal tovább küzdeni : Sed domitos longo remorum denique pulsu Linquebat jam fessa manus, jam tristia corda Bracliiaque, innexum durata í'ronte plicamus. *) Már nyugvóban volt a nap, midőn az egyenes vonal végét érve, valahára a kanyarulatnál az említett helységet megpillantottuk a túlsó parton. *) Orpheus : Argonaut.