Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

A HATÁR-ÖRÖK

24 | podgyász felé; ismét kezére járni akarván, szerencsétlenül mindig épen azon oldalra találtam nehezülni hová ö lépett, mi felette kellemetlen ingadozásba hozta a hajót; „no hiszen látom" monda ijedtségtől akadozó hangon —„hogy semmi tiltott holmijuk nincs," — és mihamarább visszaiparkodva a partra, nem titkolhatta örömét, mikor azt szerencsésen elérte. Az útlevelek rendbe találtatván, engedelmet kaptunk hajónkkal átmenni Németország határain, mit is legnagyobb sietséggel valósítottunk; de bár Emmerich várost, hol éjszakázni akartunk, már láthattuk a túlsó parton, még sem sikerült a fenyegetödzö zivatar elöl megszöknünk. Számos hosszú kősarkantyú állotta utunkat, és egyikénél a roham oly hatalmas volt, hogy majdnem felforgatva hajónkat, azt nyílsebességgel több száz ölnyire elsodorta úgy, hogy közelebb találtuk magunkat a túlsó parthoz, mintsem ahoz, mely mellett feljöttünk, noha itt a Rajna még legalább kétszer szélesebb a pesti Dunánál. Kilencz ilyféle ellenséggel megkellvén küzdeni, a fenyegető zivatar elért bennünket, és kikötésre alkalmatos partot nem látván közelében, egy az árvíz által elöntött füzfásba menekültünk, melynek sürü ágai közt horgonyt vetve, és kautsuk öltönyeinkbe burkolódzva , fáradtan, éhesen és hidegtől dideregve egy nem igen kellemes órát töltöttünk. Szerencsénk volt, hogy a körülöttünk a vizböl siirtien kiálló faágak megtörték a vihar és a hullámok erejét, mert a dühös szél magasra korbácsolta fel a habokat, úgy hogy fehér buborék fedte az egész hullámzó vizet, mi az egymást nyomban követő villámok fényében gyönyörű látványt nyújtott; a zápor pedig oly süriien zúgott le, hogy több hiivelyknyire állott a víz hajónkban : Clouds burst, skies flash, oh dreadful hour, More fiercely pours the storm. *) Mint minden bajnak úgy ennek is elérkezett a vége, és a vihar lecsendesülve, az eső is kissé szünetelve, kibujtunk ismét rejtekünkből és félórai munka után elértünk Emmerich városába, hol ismét sürü zápor hullván kikötésünknél, érkezésünk nem gerjesztett oly nagy érdeket mint a múlt napokban. Az eső meg nem szűnvén az este, nem tartottuk érdemesnek a különben is csekély érdekű várost bővebben megtekinteni, és jó vacsora mellett fogadósunkkal és annak Magyarországban is megfordult menyasszonyával vigan társalkodva töltöttük hátra való időnket. *) Byron : A thunder storm.