Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

BEVEZETÉS

integy nyolcz éve lehet, hogy három angol ifjú Londonban csolnakot vett, és ezt a Rajnán és Majnán fölfelé gőzhajón magával hozva, ez utolsó folyó végétől az ezt a Dunával összekötő Lajos-csatornán át és a Dunán leevezve, hozzánk Pestre érkezett; könnyű maliagonyfából épiilt hajójuk csolnakdánkban látható; — három évvel ezelőtt a rotterdami Yacht-clubb tagjai meg akarták kisérteni ezen utat, úgy, hogy a Rajnán is evezve mennének fölfelé, de a kezdeményező túl erőltetés és meghütés következtében Cölnnél (a hol még csak a Rajna nehéz része kezdődik) megbetegedve, rövid idő múlva meghalt, és igy az egész vállalat abban maradt; — szinte azon időben két, a csolnakászatot kedvelő angol a Majna hajózását kisértette meg, de az alacsony vizállás következtében alig érhetett a folyó felerészéig; — néhány évvel elébb egy öt tagból álló angol társaság Mannheimtól indulva ki, a Rajna nagy részét lefelé evezte; — mindezen részleteket egybefüzni, az eddig soha nem sikerült, sőt lehetlennek tartott feladatot valósitani a Rajnát egyedül evező- és vitorlával, gőz- és vontató-erő segitsége nélkül, fölfelé megjárni, s igy az, Európát egyik végétől a másikig átmetsző vizi utat összeállitani, sőt ha lehetne, ezt az utasoknak és a kereskedelemnek ezáltal mintegy bemutatni, haszonvehetőségét lassan részletenként személyesen megvizsgálva, felette minden kitelhető tudósitást szolgáltatni, a vizek erejét, mélységét kutatni, a liirhedett veszélyek és akadályok mibenlétét megtekinteni, s afelett fölvilágosítást adni : ez volt czélja azon utazásnak, melyre Rosti Pál barátom és én vállalkoztunk, és melyet röviden és minden mesterséges kiállítás, minden regényes feldiszités nélkül, szerény valóságában bátorkodom a nyilványosságnak és közhasználatnak e sorokban átadni. 1