Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Lakhelyek - Növényország

VÁRMEGYE. 4 29 Ribiske:. pöszméte. Borostyán. Szilfa. Borbolya= berberis. Lepényfa = gleditschia. Bobrezafa= aesculus: gesztenyefa. J ávorfa= fekete gyürü, juhar, veres jávor, jókorijávor, atorna. Jézsament, koronafa. Mondola= ősei, közönséges. Szilva fa= több nemei. Galagonya= barkócza,cseregalagonya, lisztes galagonya, a gerecse hegyen. Berkenyefa — madár, és veres. Nászpolya. Körtvély. Szódokfa= hárs-zoldok. Hibik= hibiscus. Czerszis= tányéros. Rekettye. Zanót fai, és fekete, Ákász. Dudafürt, pukkantó. Eger fa. Puszpán. Eperfa. Tölgyfa, cser. Diófa. Bikkfa. Nyírfa, fejér, fürtös. Gy erty ánfa. Mogyorófa, közönséges, csöves. Fenyőfa, szurkos, veres, sima, a herkályi erdőkben. Füz, csöröge, szomorú, csigolya, homoki, barna, rekettye, fejér, kecskefüz. Nyárfa fejér, rezgő, jegenye, fekete. Boróka, gyalogfenyö. Az elörebocsátott vad virány nem mutathat ugyan semmi különös növényt, melly csupán e megyének volna sajátja; azonban az ország, s épen ezen vidék virányát elegendöleg jellemzi; álalában pedig kimutatja , hogy Komárom megye földén Magyarországon közönségesen termetszett minden gazdasági növény megtalálja a maga hazáját, s a föld minőségét a tenyészeti idő hosszúságával egybe vetve tökéletesen ki is fejtheti magát; minőségre azonban a vidéki körülmények egyes gazdasági termékeknél különbséget hoznak elő. Leghíresebb búza az udvardi járásban a perbetei, baromlaki, csúzi, jászfalusi; gesztesiben kocsi, szendi, kömlődi; tataiban a tarjáni, s ugyan ezek sikerességéről és jóságáról a komáromi híres nagy és domború kenyér elég bizonyságot tesz. Árpa, zab mindenütt elég; hilhoricza szinte bőséggel, de mégsem annyi, mint a déli megyékben; a körtvélyesi pusztán és vértesi hegyek közti magasabbfekvésü földeken a tengeri már meg nem érik, sőt egyebekben is a tenyészet a hegy tövében fekvő vidékekhez képest 8—12 nappal hátrább marad. Hajdina alig ismertetik. De a burgonya elterjedt; legtöbb terem a tatai és gesztesi járásban, kivált Kisbér körül. Jóságára nézve híres a bokodi. Kendert a csalóköziek, lent a tatai járásbeliek termesztenek többet. Dohánykertészek találtatnak a Yágh és Nyitra mellékén s még néhány dunamelléki helységekben, Zsitvatön, Virthen. Legtöbbre becsültetik a véki, azután vízvári, ógyallai s bagottai dohány. Van még a kisbéri urodalomban is dohány-