Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Grébics
VÁRMEGYE. 191 PUSZTÁK. Puszta Almás, Almáshoz 3/, 6 állomásra, északról Füzítö, keletről Almás, délről és nyugotról Naszály állal körülvéve. Kiterjedése 400 h. körül; vidéke róna, földe néhol vizenyős és kevéssé homokos. Van urod. majorsága. Föld. úr gr. Zichy Miklós. Biborka, 1100 holdas kis puszta Tatától 1 % ö állomásnyira s egészen erdőség; délről Oroszlány, nyugotról Majk, északról Gesztes ; kis keleti részét Köhányás határozzák; földe homok. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Billeg pusztát keletről Grébics , délről Mocsa, nyugotról Almás és Naszály valamint északról is Naszály veszik körül. Határa 1600 s hold s emelkedettebb s kevéssé halmos. A naszályi határszélben vannak majorsági épületei és nagy bold. asszony tiszteletére kápolnája; népessége 46 r. kath. 17 ref. 1. kik a tatai anyaegyházhoz tartoznak. A major mellett folyik-el a grébicsi szorító csatornából jövő ér, át az almási határra; réte hosszú tava körül; szántóföldei táblákra osztva inkább agyagosak; legelője hasznos juhtenyésztésé figyelmet érdemel. A 13-ik század végén kelt oklevelek szerint, mellyekben Billen név alatt fordul elő, már puszta volt, s így hihetőleg a tatár-járáskor pusztult-el. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Birórétje puszta Almáshoz 1 kis órányira, ugyanannak határához kebelezve. F. u. gr. Zichy Miklós. Csákány, hegyes völgyes erdőségből álló puszta Tatához l 3/» mfnyire. Határai délről Körtvélyes, nyugotról Bánhída és felső Galla, északról felső Galla, keletről Fejér megyében németegyházi puszta. Van kevés szántófölde, melly a körtvélyesi majorsághoz tartozik s annak egyik dűlőjét képezi és rétje; van szép bükkes erdeje. Hegyei a Mészáros és Hárshegy; van hegyi patakja is, melly területét közepén futjaát. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Grébics, (alsó és felső) puszta, Tatától 7/ 1 6 állomásra; keletről Tata, délről a tömördi puszta és Mocsa ; nyugotról Billeg; északról Naszály és Tata által környékeztelve. 1800 holdat foglaló határa kevéssé halmosabb, közepét nagy rétség metszi át, mellyen szárító csatorna által vezettetik-le a tatai tavakból, u. m. a Mezei és Asszonytóból jövő víz, át a billegi határba. Egyébiránt a pusztán 11 dülös váltógazdaság, járó legelővel gyakoroltatik. A veteményezési rendszere következő: 1 kaszáló, 2 árpafü-magokkal, 3 kaszáló, 4 legelő , 5 legelő, 6 legelő, 7 ugar, 8 búza, 9 bükköny, 10 rozs, 11 zab, birkatenyésztés s kosok nevelésére egy lörzsök-nyáj. Lakja 36 r. kath. és 13 ref. lélek. F. u. gr. Eszterházy Miklós.
