Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Zsemle
VÁRMEGYE. 189 határból jővén át, a szántóföldek közt párhuzamosan folynak, míg nem az úgynevezett balatoni, szállási földeken összejővén a bicskei határba térnek át mellékeiken rétséget hagyva. A délnek esö erdőség közt is több téres rétségek vannak, leghosszabban nyúlik a Zsuzsa réte, közepén egy patakkal átszelve. Határának mintegy déli felét lepi a hegyes erdőség, mellynek több részei Somlyó, Baglyas hegy, Kövesvölgy, Ürmösberek, Csurgó hegy, Herkályos, Tornyó, Tamáskö. A falu rendesen épült, van egy kis tava, melly azonban csekély mélysége miatt, és mivel le nem eresztethetik, halak tenyésztésére nem használtatik, és két szőlőhegye; szántóföldei a leghíresebb tiszta búzát termik a tatai járásban. Lakosai németek és magyarok, de kisebb számmal. Az úrbéri telkek száma 73%• Van itt egy hamuzsír-fözö és egy pálinkaház. Telkes jobbágy 93, úrb. házas zsellér 133, házatlan 90, nemescsalád 2; öszszes népesség 1853 1. ebből 1475 r. kath. 364 ref. 14 zsidó. A r. kath. anyaegyház 1756-ban keletkezett, temploma sz. György tiszteletére a ref. anyaegyház 1785 óta áll fenn. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. Tolna, német falu közel a vértesi hegyekhez Tatától l,u.p. Neszmélytől lVi6 állomásra,nyugotról és keletről erdőségek közt; északról délnek nyúló csekély dombokkal szaggatott völgyben. Határa délnek terjedvén, északról Tardos, keletről Tarjány; délről alsó Galla és Szőlős ; nyugotról a baji határ környékezik. Határa 3780 h. körül, mellyböl 21 egész telek illetősége úrbériség. A tardosi határszélben ered egy patak, melly a falu alatt a szántóföldek és erdők szélében a határt végig folyván, több apró ereket vesz magába s több darab rétséget képezvén a szép tolnai völgyön, az alsó-gallai határba tér át, a falu felett nyugotnak szőlőhegye. Egyébiránt az egész határ több mint %-át két hegylánczban végig nyúló erdőség teszi. A Peskö, melly az özföi hegy közt képezi a tolnai völgyet, a szölösi határra dűl, a Kappanbük a bajira, a Macskaberek és Tolnaikü. A lakosok németek, néhai országbíró gr. Eszterházy Jósef által szállíttattak 1733-ban a würtzburgi püspökségből és Alsácziából, örökös telepítési szerződés szerint robotaikat pénzül váltják, laudémiumot fizetnek és átalában úgy tractáltatnak, mint a gallaiak. Jobbágygazda 48, házas zsellér 28, házatlan 17, nemescsalád 1; összes népesség 522 1. mind r. kath. s anyaegyházok 1744-től kezdődik, templomuk paduai sz. Antal tiszteletére. Földesúr gr Eszterházy Miklós. Zsemle v. Zömle, német f. Kecskédhez 5/ 1 6, Tatához 1 Vi6» Komáromhoz 2 9/i6 > P« Neszmélyhez 2 4/i6 •> Budapesthez 4 4/t6 állomásra a falutól keletnek hoszan nyúló határral, mellyet keletről Kozma és Gesztes; délről Gesztes, Majk, mellyek közé a biborkai határ is fel-
