Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Szomor
VARMEGYE. 187 Szomód, magyar-német falu, Tatától délre % 6 u. p. Neszmélyhez 9/ 1 6 állomásra; délnyugotról északkeletnek hosszan nyúló nagy határát nyugotról Naszály, Almás; északról az almási, neszmélyi és sz. miklósi határok öszvejövetelétől sz. Miklós; keletről Ágostyán, igen kis részben Baj, azután a tatai Tóváros; délről szinte Tóváros és Naszály veszik körül. A határ, melly 6640 h. körül foglal általában szelíd-dombos, és hegyesnek még a sz. Miklós és Ágostyán közé nyúló erdős részét is alig lehet mondani, a falu is kisebb nagyobb dombok által képzett tágas völgyben fekszik. Csak a határ északkeleti részét borítja erdő, melly az egésznek V 5-ét alig teszi; ezen kívül van még két legelőül használt erdöcskéje a gyeplegelök közt. Szőlőhegye sok, u.m. aMarkó hegy, melly a sz. miklósi határba is átnyúlik; Újhegy, Mikola vagy Várhegy legközelebb a faluhoz; továbbá a Csenger vagy felső Újhegy, végre a Leshegy. Bora a megyében a jobbak közül való. Legnagyobb patak a keletészaki határ szélein a Lábashegyből jővén, több helyekből jövő vizeket magához vévén a mezőségen és falun át, miután a már lecsapolt malomtói rétséget is átmetszette volna, a nagy rét szélében a tatai csatornába szakad; a tatai határról ide átterjedt nagy rétségen kívül gyeplegelöje s jóltermelt szántófölde elég. Darázs-köbánya és egy 8 kerekű nagy malom a tatai csatornán. Úrbéri telek tábla szerint 55 2% 2, telkes jobbágy 112, házas zsellér 54, házatlan 36, nemes család 21; összes népesség 1181 1. ebből 662 r. kath. 515 ref. 4 zsidó. A r. kath. anyaegyház 1763 óta áll fenn, temploma sz. Jakab apostol tiszteletére ; s ide tartoznak az ágostyáni és sz. miklósi leányházak; a református anyaegyház 1784-ben keletkezett. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. Szomor, magyar-tót-német f. Tatától2,Esztergomtól l , 2/io,Esztergom megyében Doroghtól, melly utolsó postája 1 2/íg állomásra. Esztergom és Fejér megyék közé szorítva ugyanis szomszédai északról Kirva Esztergom vmegyében; keletről a szomodori puszta; délről kis Mány Fejér vtnegyében; nyugotról Gyarmat és Gyermel. Határkiterjedése 1900 h. körül, mellyböl 15 telek járandósága úrbériség. Vidéke nagyobb dombos, földe jótermö fekete föld. Van szőlőhegye, erdeje, jó legelője, réte kevés; 698 lakosa közül 670 r. kath. 23 ref. 5 zsidó. A kath. anyaegyház igen régi, anyakönyveit azonban 1760-han kezdi, temploma a sz. Mihály őrangyal tiszteletére ; ide tartoznak a gyermeli leány-, a töki, gyarmati és szomodori fiókegyházak. Földesúr gr. Sándor Móricz, kis részben a Pázmándy ágon biró közbirtokosság. Ugyancsak a két család közt, névszerint b. Sándor Mihály és a Pázmándyak közt fordúl elö már egy peralku 1744* ben. Szőlős, magyar-tót f. Tatától 8/ J 6, utotsó p. Neszmélytöl 1 3/ 1 6 állomásra , délkeletnek nyílt alacsonyabbemelkedésü hegy közt; határa
