Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Tata

VÁRMEGYE. 169 lélek u. m. 4146 r. kath. 30 ágost. 2294 ref. 1211 zsidó. Tóvárosra 4900 1. ebből 4537 r. kalh. 12 ágost. 279 ref. és 72 zsidó. Tatán a r. kalh. egyház keletkezésére nézve igen régi, azonban a sors viszontagságai miatt közbejött változatokon menvén át 1719-ben ujolag alapítatott; anyakönyveit 1690-töl vezeti. A főtemplomon kivül fennáll itt 1751 óta a kegyesszerzetiek temploma, 1821 óta a vár, a kastélybeli és a kalvária-hegyi kápolna. Ezen anyaegyházhoz tartoznak : Tóváros, Baj, alsó felső Grébics, Billeg, Naszály s Ujmalom. A ref. anyaegyház 1783tól fogva áll fenn. Van a zsidóknak is zsinagógájok. A tóvárosi r. kath. egyházban a kapuczinusok végzik az egyházi szolgálatot; a reformátusok a tatai anyaegyházhoz kebeleztettek, s Tóvároson gyülekezetők s imaházuk nincs. A lakosok Tatán és Váralján magyarok, kevés megmagyarosodott némettel, Tóvároson: szinte magyarok kevés jobbadán megmagyarosodott tótokkal és németekkel keverve. A tatai nép igen csinosan öltözködik, férfiai csaknem átalában setétkék ruházatot viselnek; fényes gomb és sinór azonban divattalan. Bunda ritkaság, ezt még parasztok közt is a szegényebbeknél rendesen ugyan szűr, de mégis gyakran köpönyeg váltja fel. Nők viseletében legfeltűnőbb a setétszin s kivált az idösbek czifraságra kevésbé, inkább a becsre tekintenek. Főkötő csupán a fiatalabb kézmívesnöknél látható, egyebek fejeiket fekete selyemkendövei fülök alatt kontyra csavarva, homlok bokorra kötik. Jelleme a népnek szelíd, de magára büszke, többször gyanakodó, gyakran együgyű s ebből nem ritkán eredő hibája a szótartatlanság. Van Tatán úrbéri tábla szerint 137% jobbágytelek, 217 telkes jobbágy, 278 úrbéri házas, 117 házatlan zsellér. Váralján 61 nemesudvar-telki, Tóvároson pedig 433 úrbéri haszonbérlő házas zsellér és 70 házatlan. Összesen Tatán és Váralján 123, Tóvároson 32 nemes család. Kézmívesek száma 1000-en felülmegy, s ezek közül legtöbb lakik Tóvároson. A magyar-német szabóknak külön, a fazekasoknak, szűcsöknek vargáknak csizmadiáknak, takácsoknak, kovácsoknak és lakatosoknak , szürszabóknak, s gubacsapóknak helyben vannak czéheik. Tatán van egy gyógyszertár, ugyszinte Váralján; helyben van egy megyei s urodalmi orvos. Továbbá mind Tatán mind Tóvároson derék piacz, vasáros, posztós, fűszeres, vegyes kereskedésből számos boltok. Van mindenik helyütt egy vendégfogadó s egycasinó. Tata hetivásárt kétszer tart: szerdán és szombaton, mellyet kivált a vidéki németség nagy számmal látogat. Ugyan e napokon Tóvároson kisebbszerü hetivásárok esnek. Országosvásárok: Husvétutáni első vasárnap, sz. háromság, János fövétele és Imre herczeg heteiben esnek, mindig hétfőn barom-, kedden kirakóvásár tartatván. Tóvárosnak csak búcsúja van Porciuncula napkor august. 2. Magának Tatának útczái rendetlenek, s kivált a félrébb esők, mondhatni szűkek, ugyanezeken házai többnyire alacsonyok nádasok; de főbb utczái s kivált piaczkörnyéke jeles, átalában cserepes épüle-