Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Puszta sz. György-vár
126 KOMÁROM. leg azonban nagyszerű épületei minden gyári készületekkel egészen felszereltetvén, a gyár még 1848. elején megkezdendi munkáját. A dunaparton találtató némelly romok után itélve, némellyek ide teszik Azoa várost. Földesura e pusztának jelenleg gr. Zichy Miklós. 1500 körül e pusztát is, a Neszmélyt biró Porkoláb család birta. 1540-ben pedig ugyan zálog czím alatt következők nyertek beígtatást: Erdőhegyi Benedek, Fogas Ambrus , Porkoláb János, Nagy Péter, Othácz János, Vass Mihály, Tóth János, Kovács Lörincz, Nyalabicz András, Balogh Miklós, Vajda György és Farkas. Gerencsér, p. hosszasan nyúló hegyes völgyes erdős határ, kies völgyekkel és ligetekkel átszelve; délről puszta Nana; nyugotról Kerekí; északról sz. György vár; keletről kis sarkán Fejérmegyében Kápolna környezik; van egy szőlőhegye, ez alatt a Németvölgy. AKomlósi vágás és Kisbükk között a Szépvíz partján a gerencséri váromladék maradványai látszanak. A legmagasabb tetöje a határ keleti részén emelkedik és belőle ered a Szépvíz. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Felső Grébics alsó Grébicscselegyesített puszta, lásd a tatai járást. Puszta Szentgyörgyvár Tatától i a/í6 állomásnyira; hegyes erdőség; délről puszta Gerencsér; nyugotrólKereki; északról puszta Mindszent; keletről Fejér megye szélén Kápolna határozván. ABokodról jövő és rajta csaknem közepett keresztülmenö zámolyi út mellett balról, egy hegyoldalban láthatni egy régi földvár maradványait. Ugyanezen hegy északi felső völgyén ered a szentgyörgy vári ér, melly a kereki határban a dobai kút mellett elsietvén, az oroszlányi határon át, a tatai vizekbe vegyül. Van 9 ref. lakosa. F. u- gr. Eszterházy Miklós. Herkál, p. keletre új Szöny; délre Csém; nyugotra Ács; kis részben északra a Duna által határoztatva; kiterjedése 3630 h. ebből 900 h. szántóföld, 200 rét, 140 h. váltó gazdasággal használtatik; 500 h. homok ültetvényerdö; 1890 h. legelő, s mind földesúri majorság. Ezen határ többnyire homokos, de kevés repczét-termö fekete földe is van. Az erdő elsőben nyár-, jegenye-, akácz-, nyír-, és tölgyfákkal jó sikerrel ültettetett ki, 1813 óta pedig fenyöfatenyésztés is kezdetett. Vannak itt derék majorépületek, s a száraz legelökön átalában nemesített juhtenyésztés. F. u. gr. Zichy János örökösei. Kereki p. hegyes, völgyes, nagyobbrészt erdőségből álló határ; környezik délről Pusztavám, nyugotról Bokod; hol az öszvejövő határoknál a gyönyörű rétség ide is kiterjed; északról Oroszlány, és puszta Mindszent; keletről p. Szentgyörgy vár és Gerencsér. A hegyekről több patakai csergedeznek, u. m. a Vékony ér, kereki ér, sat. mellyek mind a határt átszelő Szépvízbe folynak. Magasabb részei: a Kopaszhegy, Delhegy. Völgyei közt említjük a Szerencsés völgyet, Sóos völgyet; de legnagyobb nevezetesség, mi itt említést érdemel a puszta déli közepén túlemelkedett hegyen romban álló szentkereszti templom. A fennálló hátulsó falak, a
