Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Füzítő

VÁRMEGYE. 161 fekvésű dombos, nagyobbrészt igen szép búzatermő fekete agyagos föld. Van rajta ó és új Bottyán név alatt 2 major, takarmányos váltó gazdasággal, és itt leginkább juh tenyésztetik. Lakosainak száma 35 r. kath. lélek. E puszta jelenleg öszveolvadva van Ivánkával, melly hogy hajdan népesített puszta volt, templomának látható romai mutatják, sez a része a pusztának most is Ivánka nevet visel. 1694, 1746 és 1755-ben Bottyánnak és Ivánkának ugyanazon peres viszonyai voltak, mellyek Vasdinnyénél láthatók. Bottyán szinte hajdan a Vasdinnyei család birtokának látszik lenni. 1613-ban Kulcsár Orsolya, Kulcsár Imre Sebestyén nevű fiának Vasdinnyei Vass György, Ferencz fia Margit leányától született leánya e puszta felét; valamint 1615 és 1616-ban Anna, Iványi GáspárnakBarthal Erzsébettől, ki Vasdinnyei Vass György Ferencz fia Veronika leányának, Szentgyörgyi Györgytől való leánya volt, született leánya, és Plathy Miklós, Plathv Bálintnak Gallos Dorottyától, ugyanazon Verónika leányától született fia ezen puszta felét az esztergomi káptalan előtt Gyárfás Mihálynak zálogkép eladják. 1673-ban Gyárfás István, és Miklósnak Köthe Erzsébet nejétől született fia e pusztában levő részüket és jogukat Csapó György örököseinek és Pázmándy Gergelynek eladják. 1746-ban a Néma Tárczay család kihalásából periette be e pusztát a kir. ügyész, mint Néma leírásánál látható. Csanak, (kis), p. nagy Igmándhoz '/a órányira, északról és keletről nagy Igmánd; délről Tárkány; nyugotról Bábolna által körülvéve, a mészárosok útja mellett fekete homokos róna vidéken, 39 r. kath. lakossal , F. u. a sz. mártoni apát. Csém, p. kis Igmándhoz 7i órányira, északról Herkál és Szöny; keletről Mocsa; délről kis Igmánd; nyugotról Ács által környékeztetvén, kiterjedése 5020 hold. Vidéke róna, földe jótermékenységü fekete föld, melly míveloit ritkán csalja; de van kevés homokosabb része is. A pusztán megy keresztül a komárom-veszprémi országút s az útak mellékei fasorokkal kiültettetlek. Van itt jeles majorság, urod. tiszti lak; juhtenyésztés és a puszta majorsági erővel míveltelik Lakosok száma 148 r. kath. és 3 ref. amazok a mocsai anyaegyházhoz tartozván. F. u. az esztergomi érsek. FÜzitö, p. Almástól V2 órányira a Duna partján, északról a Duna választja-el Izsától, keletről szomszéda Almás, délről szinte Almás, majd az ószönyi határ; nyugotról szinte ez utóbbi. Vidéke róna, s egy részben vizenyős, egyébiránt középtermö föld. Keresztül megy rajta a buda-bécsi országút, s melly itt igen kis részben a régi római töltésen megyen. Nevezetessé teszi e helyet a most keletkező ezukorgyár, melly ez előtt a pesti gyár részére szárította a répát, jelen11