Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Kömlöd
126 KOMÁROM. vezett mészárosok útját. Van vendégfogadója, urod. majorsága. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. Kömlöd (Kimling), pusztai f. Tatától 1 3/, 6, Neszmélytöl, melly Tatán által utolsó postája 1 r 2/ í 6, Komáromtól 2V 1 6 állomásra, kies vidékü völgyhajlaton. Határozzák keletről kis Tagyos, Környe; délről Dad; nyugotról Szák, Kocs; északról Kocs, e határban benfoglaltatván a tagosztály óta vele egyesített Parnak puszta is. Kiterjedése 5073 h. mellyböl 273 h. útakra és használhatlan földekre s a t. kihagyatván, tagosztály alá esett 4800 h. mind majorsági, s ebből, miután többnyire a rétek s legelök is feltörettek, szántás alá jö 4400 h., szőlő 83 h. 590 • öl, nádas 25 h. 199 • öl, soronkívüli szabadosok földe 168 h. 866 • öl, belső telek 124 h. 560 • öl. A határ, kivált keleti részében dombos, földminősége fekete homok, s átalában jótermö, különösen igen szép búzát s árpát terem, rozsot kevésbé; zab nagyban míveltetik; a burgonya is egy idő óta nagy divatba kezd jöni, s az évi termést 10,000 mérőre bátran tehetni. A tagosított birtokon a legelő többnyire feltöretvén, a takarmánytermesztés is napi renden van, legszokottabb a luczerna, lóhere, baltaczim és tehénrépa, s átalában mondhatni, hogy itt a gazdaság szépen fejlik, úgy hogy a repczetermesztést is többen jó sikerrel gyakorolják, mire a föld tulajdonsága is, melly ázalékra, zöldségre, sőt fatenyésztésre is egy a legjobbak köztil, igen kedvező, csak az kár, hogy a légvonal egy kevéssé kemény, miután a vidéknek északról semmi tartaléka sincs, s e miatt a késő tavaszi fagyok gyakoriak. Szőlőhegye délnek igen szépfekvésü s jó bort is teremne, de hanyagol míveltetik. Gyömölcstenyésztés nemcsak kertekben gyakoroltatik, de már kint a tagosított birtokokon is találni gyümölcsültetéseket. Különösen említést érdemel Sárközy József úr 17 holdra terjedő kerte; de még szebb ennél a tagyosi határ felé levő majorja, mellyet mind vidékére, mind rendezésére nézve a legelsők közé tehetni a megyében. A marhák nyáron is többnyire istállóztatnak; egyébiránt vagy eredeti sveiczi, vagy keverékfajból valók, s gyarapodásuk az istállózás behozatala óta észrevehető. Nemesített birkát csak Pázmándy Dienes és Sárközy Jósef urak tartanak. Pázmándy úr meglehetős tűzzel gyakorlott nemes lótenyésztése azonban megszűnt s csupán házi szükségre terjed. Népessége e pusztai helységnek 1030 1. ebből 216 r. kath. kik a dadi anyaegyházhoz tartoznak, 26 ágost. 686 ref. és 102 zsidó. A ref. anyaegyház 1740-től kezdődik, s templomuk 1784-ben épült; zsidóknak is helyben van zsinagógájok. Nemescsalád van 126, kézmíves 24, helyben van egy baromorvos is. Házak száma 112, mellyek közt csínos úri lakok találtatnak. Van egy gözerömíves szeszgyár, melly annak idejében 36 mérő burgonyát éget naponta. A határban levő nádastó igen szép hoszszú, vékony, egyenes és tartós nádat terem, melly a csalóközi vastag nádaknál háromszorta is tovább tart s messze el is hordatik; a tagyosi
