Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Kethely
126 KOMÁROM. helységen keresztül megy a mészárosok útja, mellyen az Öregtó érén nagy megyei kőhíd van; továbbá itt megy át a Komáromból Kisbéren keresztül Veszprémbe vezető országút. Kender, káposzta, itt jól míveltetik, s az Öregtó szélén terem a legnagyobbfejű káposzta. Van két kis szőlőhegye is, az egyik az öreg, a másik az ördöghegy, mindenik csak savanyú kerti borral fizet. A sok vizes rétségben szép kaszálók s nádasok vannak. Legelője pedig különösen jó. Ugyanazért itt a baromtenyésztés is jó karban áll, különösen lovakat jókat és gyorsakat tartanak s nevelnek. A tavakról átalában megjegyzendő, hogy már 1750. körül széleik négyszegű kövekkel kirakatván, zsilipekkel és fenékzugókkal is ellátattak, úgyhogy vizök utolsó cseppig leereszthető. A határhoz tartozik még a csicsói puszta, melly a jobbágyok által haszonbéreltetvén, legelőül használtatik. Úrbéri tábla szerint számlál ezen helység 93 l 5/ 3 2 jobbágytelket, melly után van64%h. belső telek, 3000 h. szántóföld, 120% h. rét, több évekkel ezelőtt voltak itt néhány elhagyott telkek, mellyek nemesekkel szállíttattak meg, s van jelenleg 18 nemes család, telkes jobbágy 113, úrbéri házas zsellér 86, házatlan 29; összes népesség 2306 1. ebből 651 r. kath., 12 ágost., 1632 ref., 11 zsidó. A r. kath. anyaegyház anyakönyveivel együtt 1724-töl kezdődik , temploma sz. Mihály tiszteletére ; léanygyülekezetei kis Igmánd, Csanak és sz. Mihály; a ref. anyaegyház 1600 óta áll fenn. A nép szorgalmas, háza körül vagyonosság látszik. Foglalatossága főkép mezei gazdaság, fuvarozás, s köztök igen ügyes kocsisok találtatnak. F. u. gr. Eszterházy Miklós, s a gesztesi urodalomhoz tartozik. 1676-ban Cseh Ferencz s ifjabb Cseh János, idősb Cseh Jánosnak Pahy Erzsébettől született fia igmándi részjószágát zálog czím alatt inscribálja Csapó Györgynek. Ugyanez évben a Ghéczyek, Sándorok és Madocsayak itteni részbirtokukat ugyanazon Csapó Györgynek elzálogosítják. 1717. Nagy Igmánd és a csépi pusztára nézve Pázmándy Gábor indít határpert gr. Eszterházy Jósef, Kálmán és Ferencz ezredesek ellen, kik, mivel akkor a török ellen táborban voltak, perhalasztó parancsot használtak. 1755 és 1774-ben kezdett pert b. Sándor Antal a Pázmándyak, továbbá a Csejtey, Szokolay, és Deák családbéliek ellen, de kik illetőségükre nézve felmentettek. Kethely, kis magyar helység, a vértesi erdők nyugotdéli szélében, Kisbértől % 6, Tatától l u/i6» Komáromtól 2 5/ 1 6, Moórtól Fejér megyében, melly utolsó postája 1% 6 állomásnyira. A helységtől inkább nyugotnak terjedő határát ugyané részben puszta Bottyán és Ette, északról Császár, keletről a Moórhoz tartozó dobosi puszta; délről Sárkány és Kisbér környezik. Van egy tava, egykerekű malommal. Földe dombos,
