Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Bokod

VÁRMEGYE. 147 Szilágyi Pálnak fia és László ugyancsak Szilágyi Mihálynak fia elzálogo­sítják ezt nemes Szapáry Andrásnak és Mihálynak, melly elzálogosítás­nak és reá következett igtatásnak ugyan a Szilágyi családbeliek ellen­mondtak; mégis ennek folytán már 1666-ban e banai örökségen Sza­páry András utódai Szapáry Miklós, Péter, Katalin és Judith osztoztak, 1696-ben pedig báró Sízapáry Péter idézi perbe bizonyos banai birtok illetőségért Iványos Miklóst, Gellért Istvánt, Szűcs Pétert, Somos Jánost és Sándor Istvánt. 1784-ben gr. Szapáry József folytatott eladást eröt­lenítö pert némely banai telkek iránt a Szűcs családbeliek ellen. Egyéb­iránt a Szapáry család örökösödését e jószágban következő levonat mutatja. r Idősb b. 1660 Szapáry András kSzapáry jPéter neje lEgresdy 'Sólia JJános Jgr. József felperes cFerencz ^Ferencz ^beavatkozó gr. Szapáry Péter, neje Balassa Terézia ' Krisztina /Julianna Kapi György neje ^Perlaki iSomogyi \Leopold neje \ f 1804-ben új osztálypert kezdettek Farkas Barbara örökösei, ki Szapáry Judithnak, Somogyi Györgytől született leánya volt, hasonlókép a Milkovich nőág ís a férfiág ellen, mellynek folytán köztök a banai birtokra nézve peralku keletkezett. A perlekedő feleknek a törzsök Far­kas Barbarához emelkedése következő: {Rozália Farkas Barbara Szapáry Judith Somogyi Györgytől született leánya IFerenoz ^Milkovich Jakab neje /Péter \János [Julianna 'Bernáth Sámuel neje , Ágnes felperes pusanna „ (Julianna „ Ferencz alperes i Lajos „ Bokod tótokból elmagyarosodott régi magyar helység, Tatától 1 6/ig> Komáromtól ÜJV^Moórtól Fejér megyében, melly utolsó postája l 0/i 6 állo— másnyira, egyébiránt a tatai fiókpóstán át Neszmélyröl is van pustai közleke^ dése; délnek terjedő határát nyugotról Dad, délről Császár, keletről Puszta­vám ésa kereki puszta, északról Oroszlán és Kecskéd veszik körül; határában foglaltatván már a falutól délnek esö sz. erzsébeti puszta A falu két domb között völgyben esik. Vidéke nagyobb dombos, s határának kelet­északi részén erdőség terül. Földminémüsége kevésbé agyagos, szántó­földei is emelkedett dombosak, de sikeres búzát teremnek, más részben kivált a kereki határ felső része felé esö oldalon, az úgynevezett bokodi homokok körül homokosok. Jóságáról a bokodi kolompér egész megyében leghíresebb. Van két kisebb szőlőhegye, a falu alatt és felett 2 tava, ezenkívül még egy kis tava a határ északi részén. A kecskédi határról egész Pusztavámig 10"

Next

/
Thumbnails
Contents