Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Csúz
120 KOMÁROM. szét, mellyet Gyöpös László örökösétől szerzett atyja Miklósnak Zöldmezőről nevezett Esztergom Szentgyörgyi prépostnak és Piva Mátyásnak elzálogosítja; — birtak még e helységben Kürthy István és Magdolna Nebojszai Balogh János özvegye, továbbá Megyery Pál, kik azonban részeiket 1633-ban Zádory Andrásnak elzálogosítják. 1716-ban a helységet Baranyay György birta, mint ez kitetszik Komárom vmegyéhez útasított végrehajtási parancsolatból. Csúz, régi nevezetes magyar helység, délről Für, nyugotról a sz. miklósi puszta és Udvard, északról Jászfalu, keletről Esztergom vmgyében Kuroly és Ölved által környékeztetve, Komáromhoz 4 mfdnyire, ut. pósta Perbete. Határkiterjedése 8240 hold; ebből majorsági föld 5086 5/ 1( ), erdő 632, szőlő 163, úrbéri föld 1995 hold. Vidéke keleti s északi részén alacsonyabb szelídhegyes, déli s nyugoti részén hosszúemelkedésü dombos. Földe átalában igen jótermékeny s könnyümíveletü fekete föld, s csak az udvardi határ felé eső részben tetszik fel kevés homok. Tagosztály óta mindenfelé egyenesre kimért közlekedési útak, mellyeknek árkokkal körülvett szélei több helyütt új fasorokkal, is már kiültetvék, továbbá az egyes részbirtokokon épülő csínos gazdasági majorok, mellyet már eddig is 9 jelesen számlál a határ, de még inkább a szembetűnő szorgalommal folytatott földmívelés igen kellemes tekintetet kölcsönöznek a vidéknek. Szántóföldei igen sikeres búzát, árpát, zabot teremnek, tagosztály óta pedig jó sikerrel kezdik mívelni a repczét, s átalában lehet mondani, hogy kivált a földesúri részeken a gazdaság virágzó állapotban van. Szőlőhegye szépfekvésii s róla elragadó kilátás a körülfekvő vidékre. így innen beláthatni a magas Szitna hegyére, a gimesi hegyvárat, Zobor hegyét, a posoni, sz. mártoni és neszmélyi hegyekre; bort egyébiránt keveset, de jót ád; gyümölcsöt bőséggel. Az erdőben sok nyúl, róka, fogoly tanyázik; farkas ritkán; a természetvizsgáló pedig, különösen s inkább orvosi füvekkel az erdei s átalában a vidéki virányban örömét lelheti. Maga a helység egy kiálló hegyoldalban kies völgyhajlaton fekszik , mellyet egy vármegyétől ásatott csatorna nedvesít; keresztülmegy rajta az Esztergomból Kürtön, Fürön át Verebélynek menő országút, a határ nyugoti részét pedig sz. Miklóstól Jászfaluig a Komáromból Verebélynek menő jókarban tartott kövecses országút szeli keresztül. Lakosai 580 r. kath. 7 ágost, 429 reform. 169 zsidó. Van itt r. kath. anya. ref. leányegyház, és sinagóga. Nemescsaládok száma 42, kézmíves 19, u. m. 3 kovács, 1 lakatos, 2 molnár, 1 szűcs, 2 varga, 3 csizmadia, 1 takács , 2 asztalos, 2 szabó, 1 üveges, 1 sütő. Ezekközül 7 czéhbéli, többikontár, házas zsellér 19, házatlan zsellér 117, jobbágytelek 57 l a/ 3 3 szabályozott. A helységnek igen szép tekintetet adnak a számos csínosízlésü úri lakházak. Útczái nem egyenesek ugyan, de mégis némi rendet mulatnak, azonban felette sárosak. Kevéssel ezelőtt nagy ékes-
