Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Vizek, folyók, patakok tavak, mocsárok, források

10 KOMÁROM. 4. §. Vizek, folyók, patakok, tavak, mocsárok, források. Komárom vármegye szerencsés abban, hogy határát két hatalmas hajózható folyam nedvesíti. Az egyik maga az öreg Duna, közép Európának föere, melly Csicsótól kezdve Radványig hasítja keresztül mintegy két részre osztván a vármegyét egy részben azonban határt is képez, bejövetelénél ugyan Győr, kimenetelénél ugyan Esztergom és Komárom vármegye közt. Ugyanis Csicsónál bejövén a vasi pusztáig Györ és Komárom közt való folyása 6900 öl; Vastól Neszmély és Radványig egészen a megye közt 21,220 öl; Piszkénél Komárom és Esztergom közt 2110 folyó öl; s igy a Duna a megye határát 30,230 ölön, vagy 7Va mértföldön át mossa. Itt már nem is szakadozik annyi ágra, mint Györ és Poson vármegyékben, hanem inkább együttfolyik, azonban jobb partja mindenütt magasabb levén a balnál,ezen részen áradásaival tetemes károkat okoz. Egyébiránt az eleven kereskedésen kívül halaival, és malmaival gazdagítja a megyét. A Vágh Szimönél jö be Nyitrából, és 5750 folyó ölnyi folyása után Guttánál a Posonon alól kiszakadó, s a Csalóköz szigetét formáló kis Dunát, melly közönségesen vereknyei Dunának neveztetik, magába veszi; innen Vágh-Duna név alatt dél felé folyván, Lándornál ismét a Nyitrával egyesül, melly egyesülése után mintegy 150 öl szélességű árkával a komáromi vár szögletén ömlik a Dunába; Guttától a torkolatig való folyása 14,330 folyó ölre nyúlik. Ezen víz az északi kereskedésnek nyit útat; mert a felső vármegyék szálfájokat, zsindelyüket, léczeiket ezen hozzák le Komáromig, innen Pestre, az alsó vidékekre, sőt Törökországig is szállítván. Felfelé legfelebb Negyedig, vagy Nádszegig (a kis Dunán) hajózható. Folyása sebes, s hirtelen megárad, partjai alacsonyok, azért áradásaival nagy károkat okoz mind a két parti vidéknek, s a megyében itt van legtöbb mocsár, és posványság. Nyitra, Nyitra megye határszélein a Facskó hegyeiből eredvén, Érsekújváron alól puszta nagy Anyaiánál érinti a megye határát, s Lándornál szakad a Vágh-Dunába. Folyása lassú, azért szélein sok mocsárt okoz ugyan, de áradásai nem olly veszedelmesek mint a Vághé, minthogy ágyában csak apró és kevés kavicsot s többnyire iszapot viszen, mellékein gyakran savanyú füvet termő, de igen gazdag rétségek vannak. Zsitva, Nyitra és Bars vármegyék közt határt képezvén, Udvardnál lép a megyébe, és áradásainak meggátlására több helyen, igy abajcsi, ó gyallai s bagottai határokban csatornára vétetvén, föere Martosnál a Nyitrába vezettetett, míg régi ága a Vágh-Duna s Nyitra kiöntéseit magába fogadván Zsitvatő fölött hármas széles ágon szakad a Dunába. Császta, Poson vármegyéből Vásárúttól Aszód pusztánál jö be,