Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

kedtünk helybenhagyni, és sértetlenül megtartani kívánván engedményeztünk : hogy sem általunk, sem utódaink valamellyike által örökösen ne kelljen megváltoztattatnia , sem azon népek a' mondott kocsikkali szolgálatokra ne szoríttathassanak, csak hűségeket, mellynek fejében nyerték e' kegyelmet, igyekezzenek sértetlenül megtartani. Ezen engedményünknek tehát bizonyságául e' jelen levelünket kiadtuk, pecsétjeinkkel megerősitve. Ezek vannak pedig aláirva : Datum anno Dni 1270. Fr. Petro prioré, fr. Simone celjerario, fr. Salamoné prioré domus S.Nicolai de Uruzko, Petro curiali comité in Zala etc. Mi tehát a' mondott apát', 's népeinek kérelmére, és folyamodására az említett levelet szóról szóra átírattuk, és kiváltságunk' formájába iktattattuk, azt pecsétünkkel is megerösitvén. (Fej. Cod. dip. T. V. v. 1. p. 79.) De olvasd még a' 4. Kelemen pápának a' tihanyi apátságot illető kiváltságát 1297. mellynek kihirdetését Lodomer esztergami érsekre bizza. (Fej. Cop. dip. T. VI. v. 2. p. 87—93.) Igen, e' tájékokat a' törökök pusztítván, és a' remeték csendes lakaikból kirezzentetvén, meglehet ugyan, hogy a' háborús időkben a' mondott czélra is használtattak; de hogy nem ez volt e' barlangok' rendeltetése a' fölebb idézett oklevelek minden józanon gondolkozót meggyőzhetnek.