Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valeria császárné, férje' halála után, Tihanyban lakott, 's Piroska nevü anyját a' füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből kigyógyittatja, 's Diána istennő' tiszteletére, ott templomot emeltet; ha nem valódi koholmány, csak monda lesz, minden történeti alap nélkül. Ama' zavaros időket, mellyek a' romaiaknak Pannoniából, a' hunnok', gothok', longobárdok', és avarok' betolakodása általi költözésökre következtek, elhagyjuk; valamint az e' tartományba bejövő magyarok' korabéli előadásokat is mellőzzük. A' korábbi magyar királyok' idejében, történeti, *s földleirati munkákban felemlittetnek ugyan Füred, 's Tihany; de Füred" gyógyvizeiről szó nem tétetik; valószínűleg első említést Zeiler „Itinerarium Germaniae" czímü munkájában 1632. tesz ; valamint utóbbi 1644. kijött Magyarország* leírásában „Tihany" czikk alatt felemlít egy forrást, raelly a' tihanyi vártól egy puskalövésnyire van. Krekvicz 1685. ismétli ugyan ezt, csak nem szóról szóra. Határozottabban szól Lower Máté 1694. a' füredi gyógyforrásról, a' tihanyi vár leírásának 182. lapján o* következőleg: „Félórányira a' szigettől, 's vártól Balaton' szélén a' nádas megett találtatik a' tihanyi savanyúvizforrás, itt buzog fel két kútban szürke talapból, 's a' földet feltúrja , köröskörül néhány lépésnyire, 's mocsárossá teszi ; szeszes , tiszta, savanyú , felfrisítő , elevenítő, és gyomor-