Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

virányos rétté, 's termékeny szántóföldekké változtatott. A' szántódi ménes újabb időkben tetemesen ncmesíttetett az ádándi mének által, és ugyan Ádándról egy negyedfü Misz neve szürke szép ménlóval szaporittatott. Említést érdemel még Mercur nevü mén, melly még az ireghi gróf Viczai méneséből került az előszállási méneshez, honnan a' Főtisztelendő zirczi apát átengedte csere fejében. Jeles még szarvas marhája, 's bival csordája. A' tó bővelkedik szárcsával , réczefajokkal, vízityúkokkal, gémekkel, szalonkákkal, tavaszon, 's őszön vadludak' számtalan seregeivel, mellyek itt egyszersmind költenek. A' vendégfogadó felé vitetik az egyrészben már elkészült, másrészben még készülő félben lévő országút; hogy a' kellemetlen, és vízmosásos úgynevezett kőhegyi dombok kikerültessenek. Halaszatja Szántódnak nevezetes, mellyel haszonbérben bir Túrba György, Somogynak hires halásza. A' gőzhajó itt mind jöttében, mind mentében mindenkor megáll, 's legtöbb vendégeket szed fel, 's szállít ki. Megemlítést érdemel tégla égető kemenczéje , mellyben födélfa nincsen , hanem boltozatra, és fenn téglával kirakva. Benne egyszerre 30,000 tégla égettetik, 's igy segítve van ama nehézségen, mellyel 1841. év előtt Endrédről, vagy a' messzebbi jabai téglaháztól hozatott a' tégla. Nevezetes Szántódnak kőhegyi bora is, mind a' fejér, mind a' vörös , mellyet a' német szomszédok Köhöger Wein-nak neveznek, és a' szántódi párhuzamosan egymás mellett benyúló két, 6 *