Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

zuggó. Sok ideig zuggó, vagyis sió állván tehát fonn a' Balaton' kifolyásán, az azon áfsivító víz termeszetesen Sió vizének neveztetett, melly nevezet a' sió lerontása után is divatban maradt egész korunkig. E' véleményemet igazolja 1. Endre királynak a' tihanyi apátságot alapító oklevele, mellyben Siófok is, mint az említett apátságnak ajándékozott hely felemlittetik ; de csupán csak „Fuk" néven, a' sió mellék név sehol nem kerülvén elő. Egykor a' foki vizén nevezetes vám lehetett, mert 4. László egy oklevelében bizonyságot tévén a' veszprémi oskolák' virágzásáról, azoknak, és a' veszprémi egyház' felsegélésére, rendeli a' foki vámnak részét, mellyet eddig a' sümeghi ispány beszedni szokott. (Fej. Cod. dip. T. V. v. 2. p. 347—48.) Siófokról, és Sió vizéről lévén szó, el nem hallgathatom Kápolnai Ferencz' vitéz halálát, mellynek története ez : Kápolnai Ferencz Nádasdi Tamásnak egyik vezértársa vala; de utóbb Zápolyát oda hagyván "örökösen Ferdinándhoz szegődött. Soliman török csás«ár 1543. Esztergamot, Székesfejérvári, 's több helyeket megvévén, tatárjait mindenfelé rabolni , dúlni elküldette. Kápolnai a' Balaton mellett Siófoknál, és Sió vizénél, hat század magával tetemesen több tatárokra bukkant, kikkel ugyan ott meg is ütközött. A' gyengébb erőnek faralnia kellvén, ő is megfutamodott, de lovát nyilak' zápora találván, alatta csak hamar összerogy, erre a' tatárok hirtelen körülvevén , erős ellenállása, és többeknek másvilágra küldése után, bajnokhoz illő vitézséggel, a' ha-