Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

nak. Szemközt áll Tihany' félszigetével, *s innen a' jó szemek a' tihanyi kettős tornyú templomot, és monostort szemlélhetik. Nevezetes az 1846. épült balatoni gőzös' kikötője is, és gyülpontjaul szolgál a' füredi vendégeknek, kik Pest, Fejérvár' tájékáról ide érkeznek. Itt gőzhajóra ülvén, egy óra alatt Füredre , kitűzött mulató helyökre érkeznek ; még mások kimulatván magukat Füreden gőzösre ülnek, és egy óra mulvaKenesén kiszállván utjokat tovább folytatják. Siófok. Falu, melly ujabb időkig Somogy megyéhez volt kapcsolva, most Veszprém vármegye' törvényhatósága alá tartozik, póstá hivatallal, 's katholicus plébániával, a'veszprémi káptalan'tulajdona. Sokak' véleménye szerint a' Sió hajdan csatorna volt, melly a' romaiak' idejében a' Balatont a' Drávával is összekötötte. Sió nem tulajdon, hanem közös név, melly Zala, és Somogy vármegyék' nyugati részein , valamint Heves, és Békés vármegyékben, melly utolsóban Sió névvel tó is találtatik, 's talán más vidéken is zuggót (Cataracta) jelent, a' Balaton' kifolyására annál fogva ragadt, mert a' régi iratok bizonysága szerint , a' törökök' zaklató kalandozásainak gátoltatására, egy ideig a' Balaton Siófoknál épített zuggóval, vagy Sióval megrekesztetett, 's vize annyira feldagadt, hogy Tihany különben félsziget, már most csatorna által könnyű szerrel' szigetté tétethetett. 1700 táján rontatott le az említett sió vagy