Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

szolgál nekik, nagy sokaságát kerítik be a 1 kafdák­nak. Legjobb halászat mégis télen esik, ekkor két sor lyukakat, (ezek ő nyelvökön lyéknek neveztet­nek) nyitnak a' jégen, kerékben a' hálót csáklyák­kal, vagy rudakkal, tolják a' jég alatt, 's miután jó darabot megkerítettek a' hálóval, azt egy nagyobb vég lyukon kihúzzák, e' halászat gyakran nagy vá­rakozással körül álló lakosok, sőt néha idegenek csoportjaitól is környeztetik, kik hal vevés végett jőnek ; ha sokat fognak, mi néha mégis történik, ­hogy 20—25 kocsit is megterhelnek, ekkor (mint ők nevezik) sC fischéreknek eladják tarisznya szám­ra, mellybe 25 font megy, eleintén két forintjával, utóbb pedig, ha több böfogáshoz van szerencséjük, illy tarisznya halat, egy tízesen is adnak; sőt sze­gény tihanyi társaiknak, ingyen fejébe is juttatnak több fontokat, ők magok is fölfüstölik, 's jóizüen fölélik. Különösen megjegyzésre méltó még, hogy a' keszthelyi halászok egy halászatban 150—200 mázsa halat is fognak. Hajdankorban is, mint Oláh Miklós esztergami érsek irja 1. Ferdinand alatt: egy húzással annyit kiemeltek, hogy 20 szekeret gyak­ran megterheltek különbféle halakkal : Coloni Készt­helyienses in ipso lacu Balaton ut mihi mens retulit vicarius uno tractu pisces varii generis 20 curruum saepe praehenderunt. Hung. Vindobonae 1763. Aráes. Völgyben épült helység, lakosai magyarok, vallásukra nagy részint reformátusok, de vannak ro-

Next

/
Thumbnails
Contents