Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

f>8 tetemes erdők, részint hires bortermő szőlők födik. A' föld e' részen igen köves, és sok vas részek is találtatnak. Különös e' hegyek' helyeztetése, és] alakja : mert ezek nem egyhuztában terjednek, hanem egymástól elszakadozva, 's mintegy elszórva magán állanak, némellyeknek sirhalom, másoknak nyereg, másoknak csúcsos, vagy teke alakjuk van; mind a' köveken, mind a' földgöröngyeken láthatni, hogy valaha iszonyú izzó tűzön mentek által, 's nem alaptalan azon vélemény, hogy ezen a' tájékon tűzokádó hegy állott légyen, melly sok századok előtt, miután végképen kiégett volna , összeomlott, és elmerült ; egyedül ezen okból lehet megérteni, 's magyarázni azon tájékon lévő égett földnek (égeményes földnek) kőnek, magános hegyeknek, meleg, és savanyu vizeknek eredetét, és természetét.? A Balatonba ömlenek: a' Zala folyó, a' tó partján lévő 9 forrás, és 31 nagyobb, 's kisebb patakok, de ezeken kivül számas forrásoknak kell lenni annak fenekén is. A* Sió állal pedig Foknál kifolydogál a' vize, ugyan azért a' tó szünetlen mozgásban van, és a' vize szakadatlanul változik, 's újul. Ennél kellemelesb vidék nem csak hazánkban, de egész Európában sincsen. Ezt nem egyedül tulajdon tapasztalásomból állítom, hanem azon angol, francz, és olasz utazóknak, kik e' tartományt meg- , nézték, vallomásukból. Még jegyzést érdemel ama finom vaspor a' Balaton' partjain , Kenésén túl Somogy felé, melly az