Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

dozó estin. a ki irtha aue máriát kir.

a — H°gy az iró nem készitette légyen e' predikácziot kitetszik mind abból, mivel magát annak csak irójaul vallja, mind abból is mivel ezt, és az utána következő beszédeket igen szépeknek mondja, melly dicsekedés magához illetlen lett volna. — Akarkivolt légyen készítője, nem tagadhatni, miszerint tudós, és született magyar volt. Az irója nyilván sz. Benedek' szerzetese volt, ki azt vajamelly régiebb kéziratból, 's talán az akkori Írásmód szerint másolta le. II. Krisztus' születéséről. III. Asszonyunk Máriának foganatáról. IV. Asszonyunk Máriának születéséről. V.Aszszonyunk Máriának látogatásáról. VI. Asszonyunk" Máriának megtisztulásáról. VII. Urunk Krisztus' fogantatásáról. VIII. Szűz sz. Eugéniának élete. IX. Sz. Joscio élete. X. 0 inlemerata-ról imádság. XI. Sz. Máriának haláláról. Ezek sincsenek valamint az első, a' levelek' oldalain megjegyezve. Golhus betűkkel irvák. Az egész kézirat gesztenye szinü bőrbe volt kötve német kötőtől illy czim alatt : „Betbuclin." De a' régiségtől megemésztetvén táblája 1845. évben újra köttetett fekete szattyánba, aranyozott háttal, illy hátirattal: „Codex Tihanyiensis." A' második kézirat szinte 16. századbeli, jegyző könyve Pyski István tihanyi kapitánynak. Tudni illik Pyski István több évekig Tihanyban kapitánykodván , némelly korabeli történt dolgokat jegyző könyvébe, mellynek homlokán im e' latin szavak állanak : (Regestum incoatum 27 Marty 1585) beikta-