Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

Szciiczcfl. Magyarfalu a* Balaton

1 pariján, földes ura a' veszprémi püspökség, három templommal, u. m. a* katholicusokéval, melly mint fiók egyház a' kővágóörsi plébániához tartozik, továbbá a' helveliai, 's ágostai vallást követökéivel. Határja nem nagy ugyan, de jóltermő, borai nevezetesek. Nevezetes Szepezd halászatjárói is, és úgynevezett cseresnyo rákjairól, mellyek akkorák, mintegy tölgy makk, nagyobbra soha nem nőnek, elevenen is pirosak, kövek alatt tartózkodnak, megfőzvén a' lakosok megsózzák, 's héjastól megeszik. 1358. 1. Lajos alatt sümeghi sz. Egyed monostorának birtoka volt, mint ezt kivehetni ugyan ezen évben kelt oklevélből, mellyben a' tihanyi apátság' részére javainak határjárását 1. Lajos parancsolatjára, a' fejérvári keresztesek bevégzettnek bizonyítják, és ezen tanúsító levelekben Szepezdről, mint Sümeghez tartozó birtokról szól tesznek. (Fej. Cod. dip. T. IX. v. 2. p. 719.) SEánka* Magyarfalu egykor a' török idők elölt népesebb hely leheléit a' kalholicusságra nézve, mert itt a' katholicusoknak plébániájuk volt, hololt most csak fiók egyház Csicsóhoz tartozó 03 kalholicus lakossal. Helvét, és agoslai vallásnak' közös imaházával. Határja köves ugyan , de termékeny; nyugatra van két szőlőhegye, mellyck közöl Bálinthcgy különös jóságú bort terem. Több uraságok' birtoka, kik között van az Eszlerházy herczegi család is.