Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

koskodókra mért büntetések alatt. Többi várkapitányai között említést érdemel Vörös Ignácz, kinek a* pesti egyetem' régiségei közölt egy kardja vagyon illy felírással : „Framea Ignatii Vörös arcis Csobáncz Capitanei." Csobáncz, valamint Gyulakeszi is, a' hozzátartozó urodalommal, hajdan Gyulafi nemzetségé volt ; e' Gyulafiak közöl Zala vármegyének főbírája is volt. A' csobánczi várban gyűlések is tartatlak ; de Gyulafi család e' szép birtokaitól a' Veselényi trencséni szövetkezése , 's az azután kiütött Rákóczy támadása miatt elesett 1670. Régi monda, miszerint ezen Gyulafiaknak egyik utóda elbúsulván magát, illy búcsúzó szavakkal : „Sok halu Balaton Jó ború Badacson Isten hozzád Csobáncz Engem többé nem látsz." poharát felhajtván, várát, 's javait elhagyván, a' török birodalomba költözött. Nemzetsége Anatóliában Gyulafa névvel Mahumed' vallására tért légyen. A' csobánczi várhegy a' többi hegyektől külön válva áll, mint Somlyó, 's ahhoz külsejére nézve is sokban hasonlít. A' várba vezető ut ferde ^ betűt képez, melly a' hegy alatt egy puszta kápolnánál kezdődik. Ma már csak gyalog, 's nagy fáradsággal juthatni tetejére. Különös érzés fogja el az embert, midőn innen a' tájékot körül övedzö messzehegysorokat vizsgálván, szemébe ötlik nyugatról a' sümeghi fekete puszta vár, délre a' kékellő Balalon,