Paleocapa Péter: Vélemény a Tiszavölgy rendezésérül (Pest, 1846)

Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről - I-ső Czikkely. Általjános nézetek

15 nogia.^gQzJiajóval tett szerencsés próba sikerét; 's figyelemmel kisértem azt az utolsó vonalon, melly legnehezebbnek látszék, tudniillik Tokajiul felfelé, a Bodrog torkolatán felül. S mindazok, kik a gőzösen valának, bizonyságul lehetnek, hogy ez utólsó vonala a hajózásnak nem kevésbé szerencsés volt mint az előbbeni, mellyben a Tisza már a Bodrog vizeivel volt szaporodva. Tokajon felül már egészen a Szamos torkolatáig nem szakad semmi folyó a Tiszába, s annálfogva itt már mindenütt csak annyi vize van, mint Tokajiul Berczelig; a Tokajtul Berczelig nyúló vonalon szintolly hegyes és folytonos kanyarulatok vannak, mint feljebb Csap és Namény felé; a folyó medre mindenütt a hol láttam, s a velem e tárgyban közlött egyhangú értesítések és erre nézve készült szép rajzok szerint, Berczelen felül is valamint alul mindenütt összevonultnak és rendesnek látszik; a vizesetek ugyanazon rajzok szerint mindenütt igen csekélyek. Nem láthatom tehát által, miért lehetne attul félni, hogy a Berczelen felüli kanyarulatok olly akadályokat vetnek a hajózásnak, a millyeneket az Berczelen alul nem talált. A Pannónia feljebb utazása Berezelnél egészen más okbul függesztetett fel; attul lehetett tartani tudniillik, hogy a folyó fenekén a viz alatt nagy fatuskók találkozhatnának, mellyek miatt a hajó veszélyben foroghatna. De ennek semmi köze a folyó kanyarulataival; s e baj megszüntetésére nagyon kevés szükséges; elég tudniillik egy olly szabályszerű intézkedés , melly kötelességgé tegye a nagy fáknak a partiul bizonyos távolságig a folyó mindazon vonalain kivágatását, mellyeken a hajózás biztosítandó lészen. S látván a folyónak folyása mibenlétét, és visszaemlékezvén azon helyezetre, mellyben a mederben előfordult kevés fatuskók találtattak: lehetetlen meg nem győződni a felől,