Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

zekkel, s a' mi hibázik, az egészen más valami; az nem egyéb, mint hiánya a' körülményeinket áthatni, felfogni, 's kihasználni tudó értelemnek! — Megjegyezzük végül, hogy vizeink 's téreink országos terjedelembeni öntözési képessége, folyóink szabályozását 's mocsáraink kiszárítását tételezi fel: noha más részről meg vagyunk győződve, hogy számtalan kisebb vállalatok, minden folyó szabályozás és mocsárok kiszárításárai várakozás nélkül — tetemes nyereséggel létesíthetők, a' vállalkozó egyén- s országra nézve egyaránt! . . . Jövő levelünkben szólandunk a' rétöntözés létre, jövetelének útjában álló nehézségekről. VII. Dombasle, a' nagy mezei gazda, kinek nevét honosai emlékkel jelelék meg az utókornak, ezt mondja a' rétöntözésről: „Minden javítások között, mellyek által a' földnek terményző ereje állandólag magasítható, nincs tán egy is fontosabb az öntözésnél; mégis épen e' nevezetes javítás az , melly legkevésbé méltányoltatik. Pedig csaknem minden lépten találtatnak ollyatén rétek, mellyek vagy patakok mentében, vagy nem távol fekiisznek olly folyóktól, miknek használata által, a' legjobbak termékenysége is minden jelentékeny kiadás nélkül megkétszerezhető volna; — ugy látszik azonban, hogy az illetők az előnyt, mellyet hasonló körülményekből tartósan vehetni, nem is sejtik. Ennél nincs tán felötlőbb arra vonatkozópélda, hogy milly csigalassúsággal terjednek a' szemlátomást leghasznosabb mezőgazdasági vállalatok is." — Ezt Dombasle Francziaországra vonatkozólag mondja; illik azonban szóról szóra, még nagyobb mértékben Magyarországra is. — Mik Francziaországban akadályai valának az öntözésnek, ugyanazok nálunk is, és mindenütt. Franczia4