Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

4 és e' ponton tul folytonos veszteség-növekvés áll be, ha teszem a' kiadások összege növekvésben marad. Azon tételünket, melly szerint a'takarmányt a' mezőgazdaság alapelemévé jelöltük ki, bebizonyítanunk szükség levén, figyelmeztetjük a

: szives olvasót megemlékezni arról, hogy takarmányból kerülnek ki legjelentékenyebb czikkei hazánk mezőgazdasági előállításának. u. m. a gyapjú, vonó erő, gabna, repcze, tej, vaj, szóval minden, mi jelentékenyebb jövedelmét alapítja mezőgazdasági előállításunknak. Ez okból annál nagyobb leszer az ezen ágak után veendő tiszta haszon, mennél olcsóbbak, kevesebbe kerülők valának az előállításukhoz használt anyagok, erők. S miután említett tárgyak, mint gazdasági terményzésiink főczikkeit képezők, mind ollyanok , mellyek egyenesen vagy közvetve a takarmányból kerülnek ki fő részben , magából kifejlik az általunk felhozott tétdnek igazsága: hogy a' takarmány a' mezőgazdaság lelkét, életelvét képezi. Ez okból mennél olcsóbb a takarmánynak azon mennyisége, melly az előállított czikkek létrehozásához megkívántatott, annál kisebb leszen a' bruttó jövedelemből — a' többi dolgok egyenlősége mellett — levonandó öszlet, s ekkép annál nagyobb a' megmaradó tiszta jövedelem, vagy haszon. Ezek szerint minden gazdának, ki üzletéből lehető legnagyobb tiszta jövedelemmel akarja fáradságát megjutalmazni, első és legfőbb teendője, minden köriilményei-engedte lehetőségeket elkövetni, annak érdemében , hogy gazdaságának alap éltető ereje, takarmánya, mennél kevesebbe kerüljön. Ennél fogva az leend — a' többi körülmények egyenlősége mellett —legelőbb a'legvagyonosabb gazda, ki e' feladatot legelőbb megfejtendi, 's legtartósabban használan'Jja. És azon gazda, ki például, olly drága takarmányt fordítana, számítás mulasztás miatt, előállított czikkére, melly az egész czikk értékét felemésztené, minden iparkodása, nélkülözése mellett sem juthatna semmire, s az illyennek csakhamar tönkre kellene menni; mi