Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

39 giil minden 3 hold szántóföld s az ehhez szükséges takarmány tér után, aránylag a' felvett első esethez — a' holdankint 10 mázsa szénát termő száraz réthez képest 25 fit. 40% krt.; emez ellenben 13 fit.; d) a' holdankint 60 mázsa szénát terményzö természetes csergetés ád 120 mázsa trágyát, emez pedig 200; e) a' természetes csergetés megtrágyáz minden holdja után 720, a' mesterséges csergetés pedig 1200 • ölet; f) a' természetes csergetés végre tápanyaggal ellát naponkint 3000 juhot, vagy 300 darab szarvasmarhát; a' mesterséges csergetés pedig 5000 juhot, vagy 500 darab szarvasmarhát. Ez összehasonlításból kitűnik, hogy a' természetes csergetés olcsóbb takarmányt, jutányosabb földniivelést nyújt; a' mesterséges csergetés ellenben kevesebb földön drágább ugyan, de több növényt s állati tápanyagot szolgáltat. — Első tehát ott honos inkább , hol kevés a' pénz , sok a' miveletlen föld, kevés a' gazdasági termények ára; második ellenben ott, hol sok a' pénz , kevés az értékes föld, 's tetemes a gazdasági termények ára. Ezekből ugy hisszük önkényt következik, hogy hazánkra nézve legelőnyösebb öntözési rendszer a természetes csergetés. Jövő levelünkben szólani fogunk nagyából hazánknak öntözésre képes számos vizei- és téréiről. VI Hazánk kegyencze a természetnek, nyers anyagokkal dúsan meg van áldva. Egy hibázik csak hilietlenül értékesíthető felületéről e' honnak; egy, mit nem ad a' természet, hanem mi egyedül gyümölcse a' szorgalom-, a' tanulás-, a' czélszerü nevelésnek; hibázik nemzeteket boldogító fáklyája a' reális miveltségnek, hibázik a' természetet áthatni, felfogni's kihasználni tudó értelem. — Ennek hiányában, roppant foká-