Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

31 mulhatlan hasznosságáról, csak azóta hordjuk kiírthatlanul kehlünkben, mióta tárgyunknak minden oldalróli behatását a mezőgazdaságra számítás által tettük magunknak szemlélhetővé. Ha azelőtt nagy reményekkel néztünk ez iparág létrehozatala felé; — most igen nehéz türelmesen néznünk az akadályokat, mellyek honunkban e' hasznos vállalatnak útját állják ; igen nehéz a' gondolaton megállapodnunk, hogy ez iparágnak minden jelentékeny hasznossága mellett is, tán mégsem a' legközelebb jövő leend ápolója ! — Azonban mi hízzunk, 's tegyünk menynyi tőlünk telik; a' többit hagyjuk a' mindeneket megérlelő , kifejtő időre; — arra, inellynek dajkáló karjain eszmék tényékké alakulnak át. E' hatalmas alakitóban hízzunk tehát mi, mellynek hogy könnyítve legyen működése a' jövőben, szükséges a jelenben vetegetni a' tények magvait — az eszméket. Mult levelünkben a' különféle öntözési rendszerek természete- 's előnyeiről Ígérvén értesítést, — szavunkat ezennel be fogjuk váltani. Az öntözési módok többfélék. Első Jegnevezetesb 's legtermékenyebb az úgynevezett csergetés {Berieselung); inellynek ismét több osztálya van, neveztetve azon modortól, melly szerint a' víz elterítése, szétosztása történni szokott. így van mesterséges csergetés (künstliche Berieselung), van természetes csergetés (natürliche Berieselung); mellyek közül az első ismét több fajokra oszlik el, minő például a homor-, a lejt-, a' keskeny-, a széleságyi csergetés. Ez öntözési legtökéletesb 's egyszersmind legdrágább módnak elkészítése a' legérdekesb, miután ennél az egész öntözendő tér építetik; a' természetes csergetésnél ellenben főfeladat a térnek sajátsága szerint eszközölni a' vizeiosztást. A csergetések után vannak az úgynevezett árasztási 's áztatási módok, mellyek hely és körülmények szerint, szinte igen fontos jövedelmező tényezői a gazdasági előállításnak. E' különféle öntözési módok bővebb megismertetését nyújtja az