Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

9 ban még nem szóll ellenük; mert ugyanazon ár mellett, a szénának mennyisége kétszeres levén, ha ennek felhasználását jutalmasan, azaz haszonnal tesszük, e körülmény által a' haszonra szert tenni, töhhször szolgáltatik alkalom. De van még egy más, lényeges tekintet, melly az illyen réteket szerfelett ajánlatossá teszi; t. i. tekintete azon föld hasznának, melly a kétszer kaszálható rétek mellett, — minthogy ezek jobbára kétszer annyi takarmányt adnak, mint az egyszer kaszáihatók — gabona-termesztés, és egyéb egyenesen eladható növények termesztésére fenmarad. E' térnek tiszta hasznát, minden illyes kétszer kaszálható rétnek holdja mellett, ha csak 10 forintra tesszük, számitásunk ekkép módosuland. A husz mázsa szénát adó rét költségei, ezen gabonatermesztésre fenmaradt hold földnek 10 forintnyi haszna által, 5 ft 40 krra szállítatván le, kerülend egy mázsa illynemü réten termett széna valólag csak 17 krba; és így tovább. Nézzük most, hogyan áll a dolog az öntözött réteknél. 5) Öntözött rétek 40 mázsa szénaterméssel 2 kaszálásra. a) Földbér *) . . . .' . . . . 5 ft. — kr. b) Öntözési készületekre felhasznált tőkének kamatja; holdankint 50 vfrttal, 5 % számítva ; mennyi, természetes csergetésnél, mint saját tapasztalásból tudom — untig elég 2 » 30 » c) Törlesztésképen 20 esztendő alatt . 2 „ 30 „ átvitel 10 » — » *) Az öntözött réteknél, miután azok többnyire a' legsilányabb termésű, vagyis értékű rétekből szoktak készítetni rendszerint, nincs ok a' földbért magasbnak számítani, mint a' közönséges 10 mázsa szénát termő réteknél; — annál is inkább, miután az öntözési készületbe fektetett tőkének kamatját, 's a' lebasználási, s fentartási őszieteket e' réteknek egyetemben viselni és leróni kell. —