Beszédes József: Mérnöki Irányzatok (Pest, 1843)

mégis az erre törekvés egyik fontosb oka az igazság lassú menetének, választási erkölcs és rendzavarnak. Ez materialis nyomor, melly ellen nincs ductrina, mert valamint az éhség ellen a' szép szó nem használ, úgy itt is a' szónoklat és tiltó törvény sükertelen, és csak ugy segíthet az ország e' mérgesen harapódzó bajon, ha közlekedés eszközeivel a

1 tiszteséges kereset utait, gyárak és más intézetek által fölnyitja, hogy kiterjedt népes honunk földén mindenfelé az időre és sükerre nézve biztos válalkozatban mozdulni lehessen. Porcszhon szűkebb földü, és nem olly népes mint hazánk, még is virágzó ipart alkotott akkor is midőn idegen vámokkal keritve volt. Nemzeti takarékosság elve azt is igényli, hogy a' t. vmegyék technicusaikat úgymint a' bírákat becsüljék, mert a' fizetőre nézve a' tisztelet legolcsóbb fizetés, még :s buzdító és becses a' honpolgárnak. Magyar törvényhatóságok egy igen dicső országlási praerogativát bírnak ugy mint a' nemzeti gazdálkodás legmagasb tárgyait: folyók szabályzatát, csatornák, száraz utak építését, fabrikák, kereskedés, és cataster (úrbéri szabályzat és adó felosztás) igazgatását ők kezelik. Hogy ezen jeles jogukban czélszerüen eljárhassanak választnak vezérül egy szakférfit, de ezt ők szegődött tisztnek, nem is magistratuálisnak tartják, mintha a' bírói hivatal ennél nemesebb és foniosahb volna, ezáltal a

1 megyék ama díszes jogot érdeme szerint nem méltányolják, dí a' mérnök is a' mindennapi emberentúl hazafiságig emelkedjék föl, ho»y belső becse is tagadhatlan legyen. Láttuk Angolhont, melly nagy tiszteletben tartja jeles mérnökeit. Nemzeti takarékosság elve azt is követeli, hogy minden helyhatósági igazgatás a

1 világon a

1 provinciális érdek (ezáltal a' lealacsonításnak légin-