Beszédes József: Mérnöki Irányzatok (Pest, 1843)
sal jár el köréhen, az elősegitési elvet tisztelvén. Tisztán litteraturai tárgyban sem engedi meg Schiller korlátlanul azon elvet, hogy a 1 critizálo utasítást adni vagy jobb könyvet előmutatni nem tartozik mint az ollója alatt nyögő munka, hanem, csak ennek hibáit földeritni kötelessége lenne. Ámbár egy jó könyvvel több vagy kevesebb az itt lényeges dolgot nem döntene dugába5 annál inkább a" technicai terv eriticájának véleményem szerint kötelessége erősb vagy ujabb mérési adatokkal állni elő valamely megtámadt, de abhan gyakorlott embernek kivihető és országos hasznú tárgy megvilágítására, hogy ez által nyerjen, s ne veszejtsen a' tárgy, mert egy nagyszerű vállalat morális hatása szinte olly nagy kincse a' nemzetnek, mint a' közvetlen haszon: ,,Az országos derék hajókázat merészen áthatván csatornák által Angliának középső nagy hegylánczát Brindley vizmérnöktől 1758-tól l77Sá-ig végre hajtva jó sükere általa' sokkal érdekesb czél, úgymint a' nemzeti figyelem felébresztése csatoríiák hasznaira most már tőkéletessen el volt érve. Ezen roppant munka Angolországban 1758-tól I77ii-jg készült, Cisak hetven esztendős, és milly bámulandó előre igyekezetet mívelt. Ha technikai critizálo tapasztalati hatását egy vállalkozónak felfogni nem tudja akkor bírálói illetőségén ki^ül jár, ha nem akaija, akkor irigységet vagy hátráltató akaratot árul el. Mily érezhetőleg más hangú a' szíves hazad óhajtás szózata, mine az akadályozó szellemű eriticáé. Ha még a' technikai criíicus személy sértő és gúnyoló csak szavakon akadozó (propngnat nugis armatus) mondás értelmét félre csavarásért szétszaggató, illyen ember a' megtámadottnak okait nem méltányolja azért sok munkával terhelt ember illyen esetben drága időjét személyes felesűlésre mért pazérolná ?
