Beszédes József: Mérnöki Irányzatok (Pest, 1843)

szabad, hanem tudni szükséges a' dolog velejét, és legcsekélyebb körülményeit is. — Egy szóval még a' szükséges theoria mellett válalati tevő-emberré (

Geschäftsmann) és egy szakban jártossá (of professional knowledge) kell lenni. „Urindley foglalkozása mint építő mérnöké (előbb molnár volt, és egész életében csupa ernpyricüs magános mérnök maradt) egyedül csatornák építésére volt szorítva, Királyi oltalom alatt Angliában

1

' az építőmérnökök egyesülete alakult a' niesterségi ismeretek tanulatát könnyebbitni és előmozdítói az erőművi philosophiát. Tagjai olly személyek lehetnek, kik most vagy ez előtt épitő mérnöki foglalkozásban vannak vagy voltak. Ez két első szabálya az egyesületnek. (Professional Walker szerint jelent külön vált foglalkozást Relating to a particular emploiment3. Az angol iníézvények e' czímű becses könyvben vannak: Transactions of the institution of Civil Engineers Vol. I. London Job. Weale 1836. Ezeket szem előtt tartva a' critizáló vigyázand &' bírálói illetőségre, ha hitelt akar nyerni, hí vált ha külön szakban tisztán theoreticus lettére, egy egészlen gyakorlati tervet, vagy intézetet (ganzes Geschäft) hely színétől távol, abba be nem avatva, és talán monda után taglal. Kőzönbös elméleti iró és válalati tevő ember egymástól lényegesen különbözik. Csak «' praxis ád foglalkozott ügyességet, és válalkozati bátorságot A

1 theoreticus bíráló azt gondolja, hogy ó rajta keresik e' vagy ama munka sükeret, holott ez annak áll igazán böríben, kinek morális balált hozna egy nem sikerült intézet, mint tervezőnek és végrehajtónak egv válalkozati társulatnál, hol csak bizalom ád életet. Közömbös véleménybe is könnyebb menekvést iktatni mint ro^z sikert el boronálni. — Minket különben is az örök vitatkozás könnyen