Beszédes József: Mérnöki Irányzatok (Pest, 1843)

a' Tisza egy átmetszéssel, ezután Csapnál eresztessék a'Tisza' üresen maradt ágyába a' Latorcza folyó. —Lássuk ezen elv hatását, az ide tartozó folvók viszonyaira. Csalhatatlan vizeseti újabb mérésekből tudva van, hogy ezen tiszai nagy átmetszés Kerecsennél a' Tisza árvizét nyolcz lábbal fogja alább szállítani, vagy is a

J Tisza partjait nyolcz lábra árvizéből kiemelendi. — Az árvíz színének ezen sülyesztése, Csaptól Tisza-Ujlakig, vagy még tovább Szirmáig a' Tiszának százhatvan félretörését (eruptio) szünteti meg, melly eruptiókou kiömlött ártenger mind a

1 Latorczába tódult, ez által visszanyomta Tapoly, Ondova, Laborcz, Ung, 's fentebb Szerénye, Borsóvá folyókat. Továbbá Kerecsennéli nyolcz lábbal alább szállítása a' Tisza árvizének, rendezet által tovább vitetve, szinte nyolcz láb esetet szerez a' Szamos, Túr és Kiaszna folyóknak. Ez nagy kincs ezen folyók rendezetére. — Azon ok, a' miért olly temérdek tulajdoníttatik azon tiszai nagy átmetszésnek e' következő : azon fél szigetet, melly Kerecsen, Komoré és Csap között fekszik, úgy kell hydrotechnice tekinteni, mint egy sarkantyút, melly kilenczezer ( JOtfO) öl hosszú, és hatezer öl széles gátot vet a' Tisza lefolyásának, 's ez által okoztat»ak t. Zemplén, Szabolcs, Ung, Bereg, Szathinár, LIgocsa megyék egy millió ötszáz ezer holdnyi örökös mocsarai, és árvíz bontotta földjei, mellyek különben leghaszonvehetőbb telkei volnának ezen félig hegyes, vagy homokos és szikes földű megyéknek. Tiszai nagy átmetszés, Istennek hála, hogy lehetséges, egy rémítő akadályt gördít el ezen majd országos szabályzat' útjából. Akadályok' szűnhatáraín kezdődik az előmenetel, vagy is a' rendszeres szabályzat, melly már most kevés munkával biztosan eszközölhetővé vált, úgymiut: Kerecsentől