Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

népességet boldogító belsó kereskedése, midőn Pest várossal Csongrádtól az áldott Tiszánk, a' közben lévő határokban ezen csatorna parton épült, \s egymást érintő müipar-teljes helységek által, szakadatlanul egybe foglaltatik. E

1 jövendőt méltán hiszszük hazánk' nagy kiterjedése, sok jó földe, különböző termékenysége 's nagy népessége végett, és azon okból, hogy a' t. vármegyéknél naponkint láttuk nevekedni az igyekezetet nagyszerű intézvényekettöbb vármegyében által öszvehangzásba hozni. így lelkesítve folyó évi September 's October hónapokban, újra libellállatván, 's vizsgálván a'Duna 's Tisza közi országos csatornának menetelét, az 1837dik évi tavaszi catastropha' következtében, ezen alkalommal figyelmes voltam t. Pest vármegye

1 azon vizes, de különben a' mezei gazdálkodásra alkalmas földének, mellyet turjánnak neveznek, természetét kitanulni, annál is inkább, mivel a' Duna mellett turján-földekből álló több birtokot alkalmam volt hívatva megnéznem. Tapasztaltam, hogy az idei tavaszi duna-ár elöntött t. Pest vármegyében hatszáz harminczkét ezer (632,000) holdat, 1100 [] ölével véve holdját) ; ezenkívül a' turján-völgynek keleti partjairól öszve tóduló hó-éseső-viz elborított olly földből, mellybe azon magas duna-állása nem hatott, ötvenkét ezer holdnyi tért; 's igy az egész vármegye' közel negyed részének területét. Azon esetmérésből kiviláglik, hogy azon ponttól , hol a' varsányi és ordasházi határ a' Dunát éri, innen Hartáig a' Dunának három öl esete van ; így tehát azon árviz, melly Ordasháza puszta 's Dunavecse között a' partokon a' turjánba ömlik, Hartáig már három ölre magasabban nevekedhet, mint a' Duna' vizszíne Hartánál áll, mivel az áradás magát a' vizszínállásba igyekszik tenni, ha akadályok