Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

24 I közép szélesség t=, kitágított szélesség » kerestetik az apály = 7/ tehát tévén gondolatra 11 1249' log = 3,0965624 1349 log ea 3,1363973 » 0,3 log — log Ä kétszer megfelelő szám úm 0,8507 log — et log 1 — sz log b h IT = 1,4020172 # =i 8,5628839 — 10 0,9649011 — 1 = 0,9298022 — 1 = 0,8829980 — 1 = 0,1740598 — 1 0,0570578 — 1 megfelelő szam 0,114 közelítve tévén II = 0,114 cp log h — JT = összeadva kétszer c

% log — = a % log 1 — sz m összeadva 1,4020172 8,5598783 — 1

0 0,9618955 — 1 0,9237910 — 1 megfelelő szám = 0,839 0,8829980 — 1 0,206825S — 1 •MW«» 0,0898238 — 1 megfelelő = 0,123 mellyet helyben hagyván teszen az alámosás után származandó apály = 0,123' = 1" 5"' és ezt a felébb találtatott 4" dagályból lehúzván marad az alámosás után még fent maradandó dagály ö 2" 7"'. Mindenben hasonlatos hánylással a' Margit szigetinél, mivel a közlött adatok szerint: legnagyobb víz közép magossaga = 26,569' szélesség = 2640' keresztmetszés udvara = 70142 vizemésztés » 200000*' közép sebesség = 2,S5792 mivel tehát az elszorítás a' Pesti oldalon történvén 2640'ból 1740' elvétetik, melly távolságra a közép mélység nagy viznél « 23,537' a* megszorítás dagályát következő adatok szerint kell számítani : •