Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)
mivel a' szent Gellérti szorulatnál vett mértékekből a' víz munkalatjára igen meghatározó következéseket lehet húzni ; mind végre azért, hogy ezen szélesség alatt a' szent Gellérti legtartósabb víz-álláskor lenni szokott kereszt metszés a' Margit sziget alatti kis szigettel igen alkalmasan összeköttethetik: a' Duna szélesség mértekinek 150 öl, az az épen a' szent Gellérthegyi szorulat közép legtartósabb vízzel találtató mértéke, alább és felébb pedig a' Ráczkevi 's szent Endrei szigeteknél, hol az épen 150 ölre való szorítás felesleges és sokba kerülő szándék volna, a' sziget egyik ága ajánltatott, magára hagyatván a' már így összeszedett, megerősült Dunára, hogy ágyát továbbra ön ereje által elkészítse. Meg fogjuk visgálni, nem lesznek-e ezen regulázásnak ártalmas következései : a) Áradások által: Áradásokat úgy okozhatna, ha a'víz szinét észrevehetőképen felemelné. Próbául és minden kétségnek elhárítására vegyük calculus alá egy két helyen a' mostani hajó hídnál: Fentebb (2. §.) a' dagály úgy calculáltatott, mintha a'Duna 35 SÍI közép magassággal egy 1305 7 rendes négyszegű ágyban folyván, azon szélességből 900'ra össze szorítatnék, és átaljában a' felhozott hánylás neme (calculus) 's formula, a' rendes merőszeg formájú (rectangulum) profilokra tartozik, mivel tehát a' rendetlen profilokra nézve, nyilvánvalóképen nagyobb dagálynak kell következni, midőn a' folyó mélyebbik fel in bizonyos mennyiségű elszorítás történik, mintha ugyan akkora a csekélyebb mélységű félen történnék; (t. i. első esetben az egész ágyból nagyobb udvarú szelet metszetik el, és az egész lefolyandó víz mennyiségnek kisebb kereszt metszésen kell megemésztetni, mint a' másikban, midőn az egész ágyból kisebb térü szelet metszetvén el az egész víz mennyiség letakaríthatására az elsőnél; nagyobb udvarú keresztmetszés marad) ; ezen kívül a'tapasztalás tanítja, hogy a'megszorításoknál származott első rohanó sebesség, minekutánna t. i. a' víz ereje magát illendő mélységre kiásta, lassankint megcsilapodván az eredeti dagály alá száll: ezen legközelebb érített két körülményt, ha t. i. rendetlen profiloknál, az elszorítás mélyebb v. csekélyebb félen történik, és a' viznek a' maga ágya kimélyitésit tekintetbe kell venni. Ezeket előre bocsátván az említett AB profilnál leszen a' közlött adatok szerint:
